Vladimir Radenkovic marad a DVTK vezetőedzője, némi vérfrissítést tervez a klub

A DVTK sportigazgatója értékelte a csapat OTP Bank Ligában nyújtott teljesítményét.

Dr. Bajúsz Endre, a DVTK sportigazgatója a dvtk-eu-n értékelte a csapat OTP Bank Ligában nyújtott teljesítményét, valamint beszélt a fiatalok szerepeltetéséről, és a klub terveiről az átigazolási időszakban. Az interjúból idézünk:

A 7. helyen zárta a DVTK a bajnokságot, elégedett vagy ezzel?

Igen! Magabiztosan hoztuk a célkitűzésünket, a stabil bennmaradást, április végére matematikailag is bebiztosítottuk a jövő évi élvonalbeli tagságunkat, de a lényegi kérdések már korábban, gyakorlatilag a Paks legyőzésével eldőltek.
A bennmaradás kivívásának tudatában abban állapodtunk meg a vezetőedzővel, hogy még több lehetőséget ad a fiataloknak, ami meg is történt, hiszen akadémistáink közül Jurek Gábort és Bánhegyi Bogdánt követően Fekete Vince és Ferencsik Bálint is bemutatkozott az NB I.-ben.

A DVTK 45 pontot szerzett, aminél többet egyszer sem, amióta 12 csapat alkotja az OTP Bank Liga mezőnyét. Mindezt újoncként, az építkezés elején, ugyanis a vetélytársaink többsége ezen a téren még előttünk jár, hiszen évek óta az élvonalban szerepelnek.

A kiesés réme egyáltalán nem fenyegette a DVTK-t idén, és néha felcsillant a nemzetközi kupaindulást jelentő 4. hely megszerzésének az esélye.

A bajnokság kezdete óta a stabil bennmaradást tűztük ki célként magunk elé, mert minden újonc számára ez a legfontosabb. Azonban sportemberek vagyunk, mi is beszéltünk az előzetes tervek túlteljesítéséről, és tudom, hogy az öltözőben is téma volt az európai kupaszereplés, ami a játékosokat is motiválta. Azonban különböző okok miatt az MTK és a Kecskemét ellen is “csak” döntetlent játszottunk, aminek megvan az oka, mégis hiányzik a 4 pont, ami ráadásul lendületet is adott volna a hajrára. Ilyen a foci, be kellett látni, hogy az első évben nem tudtuk átlépni a saját árnyékunkat.

Mikor érezted először, hogy ennek a csapatnak nincs félnivalója a kieséstől?

Tulajdonképpen már az első mérkőzés első 45 perce után biztos voltam benne, hogy bent marad a csapat. Egyenrangú ellenfelei voltunk az évek óta a dobogó környékén végző Puskás Akadémiának. Vereséget szenvedtünk, de azt látni lehetett, hogy amennyiben nem lesz hatalmas formaingadozás vagy sérüléshullám, akkor valahol a tabella közepén végzünk. A folytatásban egészen októberig kiválóan menetelt a csapat, amikor jött egy megtorpanás.

Ez sem ébresztett benned kétségeket?

Akkoriban sokat elemeztük, hogy mi lehet ennek az oka. Egyrészt megismertek az ellenfelek, mi viszont nem tudtunk az elvárható módon változtatni a játékunkon, csak erőltettük azt, ami korábban működött. Utólag azt is látni lehet, hogy ez az időszak egészen februárig kitartott, mert nem tudtunk új elemeket beépíteni a játékunkba. Illetve ekkor dőlt ki Bárdos Bence, ami miatt a középső védő posztján problémákkal küzdöttünk.

Vásár után okos a gazda, tartja a mondás. Nem lett volna jobb Kuznyecov Szergej távozását követően egyből Vladimir Radenkovićot nevezni ki?

Nem terveztünk változást a vezetőedzői poszton, viszont olyan gyorsan alakultak az események, hogy váltani kellett függetlenül attól a ténytől, hogy csak napokkal jártunk a bajnoki rajt előtt. A vezetőedzők piacáról azt kell tudni, hogy hiába követik a klubok a talonban tartott jelöltek pályafutását, ez egy rendkívül képlékeny terep, hiszen még átigazolási időszak nincs, ma ezek a sportszakemberek várnak megbízásra, holnap pedig már azok, szinte napról napra változik a kínálat. Nekünk azonnal kellett reagálni, és kézenfekvő megoldást jelentett Simon Miklós, a DVTK LSA szakmai vezetője, aki házon belülről érkezve tudta biztosítani az átmenetet.

És ahogy év elején szinte egyből összeállt a DVTK az élvonalra, úgy Vladimir Radenković érkezése után is azonnal jöttek az eredmények. Bíztál ebben?

Vladimir Radenković vezetőedzői pályafutása elején jár, mégis rutinos edzőnek számít, aki korábban dolgozott a szerb válogatott mellett, illetve bajnoki címért küzdő kluboknál is. És úgyszintén nagyon sokat nyomott a latban, ismerte a diósgyőri közeget, valamint diplomás emberként tud rendszerben gondolkodni. Éppen ezért bíztam benne, mert a tárgyalások során nem csak a gondolkodásmódját ismertük meg, hanem arról is meggyőződtünk, hogy készen áll a feladatra.

Még mielőtt áttérnénk a játékoskeret átalakítására, beszéljünk a szakmai stábról!

Ezt a kérdést könnyen rövidre lehet zárni, továbbra is Vladimir Radenković irányítja a csapatot, és a stábjának a tagjai továbbra is a DVTK-ért dolgoznak.

Sok olyan csapat van, amelyik a fiatalok nevelését tűzi a zászlajára, mégis tele a csapata külföldiekkel. A DVTK is csak légiósokat igazolt nyáron, nincs ebben ellentmondás?

A Merkantil Bank Ligát szinte színmagyar csapattal nyertük meg, az egyedüli kivételt Jérémie Obounet jelentette. A feljutást követően felmértük a mezőnyt, és arra a következtetésre jutottunk, hogy a keret felét le kell cserélni, ha stabilan benn akarunk maradni. Az erősítés érdekében több játékost is megkerestünk, ám a klubjuk vagy nem engedte el őket, vagy irreális összeget kért kihasználva azt, hogy nagyon szűk a jó magyar játékosok piaca. És ha még ehhez hozzávesszük, hogy sok esetben a piaci viszonyokkal tökéletesen tisztában lévő magyarok fizetési igénye is magasabb, gyorsan kijött az az eredmény, hogy olcsóbb külföldről szabadon igazolható jó játékost hozni, akikből egyébként a kínálat is sokkal bővebb. Valóban rejtett magában némi rizikót ennyi új játékos alkalmazása, de mindenképpen el akartuk kerülni a másodosztályba történő visszacsúszást, mert akkor kezdhettünk volna ismét mindent elölről. És ne felejtsük el, hogy ezzel sem borult fel az öltöző, mert a magyar mag egyébként egyben maradt, és kiválóan egészítették ki egymást. Gyorsan összeértek a játékosok, és már a bajnokság első részében érett és összeszokott játékot produkált a csapat elsősorban hazai pályán, amivel kivívtuk a többi csapat tiszteltét.
Múlt nyáron tehát nem állt más út előttünk, a következő átigazolási időszakban azonban már sokkal könnyebb lesz a dolgunk, hiszen kevesebbet kell változtatni a keret összetételén. Ezért fontos, hogy a DVTK mindenekelőtt stabilan az élvonalban szerepeljen, mert akkor tudunk előre tervezni, és ki tudjuk várni, hogy egy jó magyar labdarúgó szabadon igazolhatóvá váljon, illetve néhány indokolt esetben ki is tudjuk vásárolni élő szerződéséből a játékost, amennyiben megfelel a modern labdarúgás elvárásainak - gyors, atlétikus, azaz valamilyen mutatóban kitűnik a tömegből -, valamint üzleti potenciált látunk benne.
Ugyanis a DVTK igyekszik minél több piaci forrásra szert tenni, tehát olyan játékosokat szerepeltetni, akiknek a játékjogát a későbbiekben értékesíteni tudjuk külföldön és itthon egyaránt. Az így keletkező bevételt pedig utána vissza tudjuk forgatni a következő korosztályok képzésébe. És ezen a ponton ismét visszautalok a korábban elmondottakra, a minisztériumi támogatás lehívása érdekében nekünk értékesíteni is kell játékosokat.

Mennyiben alakul át a diósgyőri keret a következő átigazolási időszakban?

Idén nyáron három labdarúgó szerződése járt volna le. Holdampf Gergővel és Gera Dániellel már hosszabbítottunk, Csirmaz Istvánnal pedig nem, ő szabadon igazolhatóvá válik. Rajtuk kívül Pernambuco és Szabó Levente kölcsönszerződése fut ki. Beszéltünk velük, de mindketten elsősorban külföldön képzelik el pályafutásuk folytatását. A keret mégsem marad teljesen ugyanaz, mert a gerinc megtartása mellett némi vérfrissítést tervezünk: tapasztalt, esetleg külföldi, valamint fiatal magyarok szerepelnek az elképzeléseinkben. Vannak kiszemeltjeink, az ügynökeikkel és a klubjukkal már fel is vettük a kapcsolatot az átigazolás ügyében. A lejáró (kölcsön)szerződésű labdarúgók helyére érett játékosokat kívánunk igazolni, illetve magyar utánpótlás válogatottak megszerzése szerepel még a terveinkben, de ez három félen múlik. Nem csak a fiatalokat kell meggyőzni, hogy Diósgyőrben tovább tudnak fejlődni, hanem a klubjukat is arról, hogy észszerű árat szabjanak. Éppen ezért külföldön is szétnézünk magyar, akár miskolci, borsodi fiatalok hazahozatala érdekében.

Távozók lehetnek még?

Az átigazolási piac szeptember elejéig nyitva tart, addig teljes mértékben nem zárhatjuk ki senkinek a távozását. Biztosan vannak olyan játékosok, akik elégedetlenek a számukra biztosított játékpercekkel, velük le fogunk ülni tárgyalni, valamint ilyenkor természetes, hogy érdeklődnek a labdarúgók iránt, esetleg konkrét ajánlatot is tesznek a játékjoguk megszerzése érdekében. Persze minél jobban közeledik a határidő, annál hangsúlyosabban tesszük fel magunknak azt a kérdést, hogy tudjuk-e megfelelő minőségben pótolni, mert az nem fordulhat elő, hogy a keret gyengüljön.

Tovább a dvtk.eu-ra a teljes interjúra >>>>>>>>

forrás: nemzetisport.hu