Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A lelátón ég a tűz.
Sokadik új fejezet kezdődik a DVTK történelmében és a mi kis életünkben sem az első, hogy éppen egy tiszta lapot készülünk nyitni. Forrongott a diósgyőri közösség az elmúlt hetekben és én egy nagyon egyszerű gondolattal szeretnék pontot tenni az edzőváltás végére. Ha hazai pályán a DVTK - ilyen játékkal - kikap a Nyíregyházától, annak igenis következménye kell, hogy legyen. Ezt jobb, ha a klubnál dolgozó összes alkalmazottnak, legyen az játékos, edző, szertáros, sofőr tudnia kell.
Most pedig nem maradt más hátra, mint beállni az új edző és stábja mögé és reménykedni abban, hogy végre elindulunk egy hosszú, de sikeres úton velük. Szurkolni nekik, hiszen ha eredményesek lesznek, akkor mi is elégedettek és boldogok leszünk. Nem először reménykedünk abban, hogy hosszútávra tervezünk.
Valdas Dambrauskas személyében egy elég érdekes embert ismerhettünk meg, kezdve onnan, hogyan indult a pályafutása. Az elhivatottságát biztosan nem lehet kétségbe vonni. A bemutatkozó sajtótájékoztatón többször utaltak arra, hogy használja a technikai újításokat és tudom, hogy erre néhány szurkoló csak legyint, de számomra ez az egyik záloga annak, hogy elinduljunk egy modernebb világba.
Persze nem vagyok naív és nem gondolom azt, hogy a Felcsút ellen ebből már bármi látszani fog, inkább azt gondolom, hogy mindenki túl akar lenni ezen a meccsen. Viszont innen üzenném a játékosoknak, hogy túl lehet lenni rajta úgy is, ahogyan az elmúlt meccseken játszottak és túl lehet lenni rajta becsületesen harcolva végig a kilencven percet.
Biztos vagyok benne, hogy vannak, akik nem értenek egyet velem, de nekem az elmúlt meccsek játéka nem volt a Diósgyőrhöz méltó teljesítmény és messze nem az eredmények miatt. Kilencven perc az, amikor mindent ki kell adni magából a játékosnak és ha egy hét alatt ennyit nem sikerül teljesíteni, akkor komoly problémák vannak. Nem tudom elfogadni azt sem, hogy a fejek lennének összezavarva, hiszen még mentál stáb is van a játékosok mellett. Mi kellene még?
Egy győzelem a listavezető ellen talán elég lesz. Itt a lehetőség, hogy a profinak nevezett játékosok végre úgy is viselkedjenek a pályán és próbálják meggyőzni az edzőt és minket, hogy nekik tényleg itt a helyük. Nyáron biztosan nagy változások lesznek a keretben és aki maradni akar, annak addig van ideje bizonyítani. Akik pedig már megkapták az új szerződést, azoknak ideje lenne ezt megszolgálni, mert nem igazán látni rajtuk, hogy miért is lett velük hosszabbítva.
Egy dologba nem tudok belekötni és az a lelátó. Ott bezzeg még most is ég a tűz és legutóbb is magas szinvonalú szurkolást mutattunk be. De ez nem jelent pontokat a tabellán, mert ha jelentene már többszörös bajnokok lennénk.
Ha már bajnokság. Üssünk egy szöget abba a koporsóba, amibe majd a Felcsút bajnoki esélyeit temetik.
"A jövőben domináns csapatot szeretnék a pályán látni, nem pedig olyat, amelyik csak az ellenfélhez alkalmazkodik, hanem éppen ellenkezőleg, ráerőlteti az akaratát. Ezt nem fogjuk egy-két mérkőzés alatt elérni, de nagyon fontos, hogy minden egyes edzésen lépéseket tegyünk ennek az irányába - zárta gondolatait Valdas Dambrauskas."
Eddig hogy is volt? :)