MTK – DVTK: A párharc története diósgyőri szemszögből

A 99. élvonalbeli összecsapás következik a két együttes között.

Vendégszerzőnk, Vámos Henrik írása

Az OTP Bank Liga 21. fordulójának pénteki játéknapján a DVTK csapata a Hidegkuti Nándor Stadionban lép pályára az MTK ellen. Vladimir Radenkovic hétközbeni érthetetlen menesztése, illetve a Diósgyőr tavaszi szezonban mutatott nem éppen fényes játékképe kevés önbizalommal tölti el az embert a pénteki bajnoki előtt. Az edzőváltások általános velejáróinak nevezhető nehézségei, illetve a hajrában elveszített, múlt heti presztízsmérkőzés igen csak megingatta mindazt a magabiztosságot, amit nem alaptalanul érezhettünk az őszi bravúros teljesítmény miatt. Jobbkor nem is jöhetne egy olyan MTK elleni mérkőzés, akik tavasszal csakugyan nyeretlenek és három mérkőzésből kettőt elveszítettek - akárcsak mi. Ettől függetlenül a mérkőzés előjelei igen borúsak a DVTK szemszögéből, főleg, ha megnézzük, hogyan szoktunk szerepelni a kék-fehérek otthonában.

A Diósgyőr 1940-es feljutása egyidejű volt az MTK "megszűnésével" az országban elrendelt zsidótörvények miatt. A csapat végül a háború végeztével újraalakult. Így a két csapat élvonalbeli találkozón 1950 szeptemberében mérkőzött meg először, a Diósgyőri Stadionban, amit 4:2 arányban nyertek a fővárosiak. Nem sokkal ezután látogatóként is játszott a csapat a kék-fehérek ellen, a szintén nem sok diósgyőri győzelemhez köthető Újpesti Stadionban, itt 5-2-re nyert az MTK. A két csapat ezt követő nyolc találkozója is mind az MTK sikerével zárult, végül 1958 júliusában tudott először nyerni a Diósgyőr, hátrányból felállva, 2-1-re. Török Sándor és Pál László 75., illetve 80. percben lőtt góljaik - amelyeket egyébként 20.000-en tekintettek meg Miskolcon - térdre kényszerítették az évad végén bajnokságot nyerő MTK-t.

A csapat következő MTK elleni győzelme Papp Lászlónak köszönhető, góljával 1:0-ra nyert a DVTK saját otthonában, 1960 április 30.-án. Mire azonban ismét győzni tudott a Diósgyőr a "libások" ellen, eltelt nyolc év, és a csapat megjárta a másodosztályt, igaz, azonnal visszaküzdötte magát az élvonalba. 1968 augusztusában Sikora Ferenc, Horváth András és Szucsányi András találataival 3-1-re nyertünk az MTK ellen, ezzel egy újabb tíz mérkőzésen át tartó nyeretlenségi szériát megszakítva ellenük. Jól tükrözi azt, hogy az évtized végére mekkorát csökkent a DVTK nézőszáma, hogy míg az 1960-as "diadalra" 12000 néző látogatott ki, nyolc évvel később már csak 5000 ember tisztelte meg jelenlétével a csapatot. A 70'-es években azért jóval több oka volt az örömre a csapatnak az MTK ellen, öt bajnoki mérkőzésen is győzni tudott a budapesti gárda ellen, többek között 4-1-re 1971 szeptemberében, amikor Sikora Ferenc duplázni tudott.

Az 1979/80-as bajnoki idényben a csapat először verte meg kétszer egy szezonon belül az MTK-t: előbb 2:0-ra, majd a Diósgyőr történetének első Hungária Körúti győzelme során 4:1-re. Ez a siker egyébként a második volt egy, végül hét bajnoki mérkőzésen keresztül tartó veretlenségi sorozatnak az MTK ellen. Ez mindmáig a DVTK leghosszabb ilyen időszaka a kék-fehérek ellen. A jó széria 1984 áprilisában ért véget, miután a Diósgyőr egy eltékozolt 1-0-ás vezetés után végül 3-1-re maradt alul. Az évad végén a DVTK kiesett az élvonalból, és ismerjük a történetet: hét év elteltével, Palicskó mesteredző vezényletével 1991-ben jutott vissza. Néhány hónappal később egy igencsak paprikás meccsen 1-0-ra győzte le a DVTK az MTK-t, akik a meccs végére kilenc játékosra csökkentek. A szezon második találkozóját is a borsodiak nyerték, 2-1-re a VIII. kerületben.

1993-ban a Diósgyőr, egy évvel később pedig az MTK is újra kiesett, így 1994 szeptemberében a csapatok a másodosztályban is összecsaptak, ezt a találkozót 1-0-ra nyerte az MTK. A szezon végén a kék-fehérek bajnokként tértek vissza az élvonalba, a mieinknek ez két évvel később, osztályozó révén sikerült. 1997 szeptemberében Lőrincz Emil öngóljával elhozta a három pontot a DVTK a Hungária Körútról, azonban az ezt követő 16 párharc során ezt nem sikerült megismételnie. A nyeretlenségi sorozatot nem csak a 15 éven át tartó hossza tette fájdalmassá, hanem a kiütéses vereségek, amiket a csapat elszenvedett: 1999-ben, 2006-ban és 2009-ben egyaránt 4:0-ra, 2010-ben pedig 5-2-re kapott ki a csapat az MTK ellen.

2012 októberében azonban véget ért a rossz széria is, miután Tisza Tibor és Elek Ákos találataival a DVTK még tíz emberrel is kétvállra fektette a budapesti csapatot. 2014 novemberében Georges Griffiths (isten nyugosztalja) duplájával 2-0-ra nyert a Diósgyőr a Hidegkúti Nándor Stadionban, ezzel története során a negyedik, mindmáig utolsó győzelmét megszerezve az MTK otthonában. A bajnokságban legutoljára 2018 novemberében tudott nyerni az MTK ellen a csapat 3:2 arányban.

Sem a csapat MTK elleni örökmérlege (98 bajnoki mérkőzés, 21 győzelem), sem a múltheti események nem kedveznek a DVTK esélyeinek, de ne felejtsük el, hogy a felejthetetlen őszi szereplésünket is egy bukkanó előzte meg, reméljük nem kisebb, mint ami jelenleg keresztezi a csapat útját.