Mi van itt kéremszépen?

Felmerülnek kérdések

Azt azért már megtanultuk az évtizedes vergődésünk alatt, hogy meccs után közvetlenül cikket és kommentet írni nem tanácsos, mert akkor még benne van az emberben az adrenalin és nem biztos, hogy elfogadható módon fogalmazza meg a kritikáját. Nem is szoktam élni ezzel a lehetőséggel, de azt hiszem, ideje megszólalni.

Amikor jött a nagy váltás és elküldtük Radenkovicot, akkor én teljes mellszélességgel a váltás mellett álltam. Bizalmat szavaztam az új edzőnek és az egész új koncepciónak, és ezt a bizalmat továbbra is fenntartom. Vitáztam a táborban emberekkel, akik azt mondták, hogy elegük van abból, hogy nekünk évtizedeken át bizalmat kell adnunk és sosem jutunk sehová ezzel. Elfogyott a bizalom és végre eredményeket szeretnének látni! Ezt én teljesen meg is tudom érteni, hiszen én is ugyanezt éltem az elmúlt években, de mégis vártam és várom a csodát.

Azt el kell ismernem, hogy az új sportigazgatóval és edzővel elkezdett folyamat elején vagyunk és lépésenként kell haladnunk, de azért folyamatosan megfogalmazódik bennem kritika is. Az első az erőnlét kérdése, ami elvileg nagyon rossz állapotban volt a váltáskor mert az előző stáb ezt nem megfelelően kezelte. Ehhez képest azt látom, hogy sok játékosunk tegnap már a tizenötödik percben a térdére támaszkodva kapkodja a levegőt, amikor a győriek még le sem izzadtak. Nyilván nem azt várom, hogy pár hét alatt oda fogunk érni, hogy kilencven percet sprintben közlekedünk, de valami fejlődést szívesen vennék.

Dambrauskas azt mondta, hogy a játékosainknak merniük kell hibázni, és amikor ez a mondat elhangzott, akkor senki nem gondolta azt, hogy ez egy felszólítás és innentől kezdve azt kell látnunk majd a pályán, hogy a védelmünk az edző kérésének megfelelve azon fog mesterkedni, hogy eleget tegyen ennek a felkérésnek, miközben a vidámabb szurkolóknak a fejében a Benny Hill show zenéje szól, vagy éppen ezt dudorásszák a lelátón kínjukban. Tegnap éppen ennek voltunk a tanúi. A védőink szinte egymásra licitáltak abban, hogy ki tud lenni a nagyobbik balfasz a pályán.

A taktika is olyan, amit a játékosaink vagy nem értenek, vagy nem tudnak megjeleníteni a pályán és ebből egy nézhetetlen valami kerül a publikum elé, amit nehéz értelmezni. Ennek eredménye az, hogy az utolsó percekben, amikor támadást kellene építenünk, akkor a védőnk a félpályáról inkább hazapasszol és nem előre a társához, hogy lendületbe kerüljön a csapat. Ezzel feszítve a húrt pattanásig a szurkolóknál. De hogy az a húr végleg elpattanjon, kell még egy kicsi, amit az edző a 89. percben egy kettős cserével ér el. MINEK? Mit üzen ez a csere a szurkolóknak?

Kitérnék pár játékosra is, mert nem szeretnék kímélni senkit, hiszen ők sem kímélnek minket. Van egy nagyon fontos dolog a fejemben, amit próbálok megfogalmazni, mégpedig az, hogy nem attól lesz egy játékos óriási diósgyőri, hogy ezt ezerszer elmondja vagy azt nyilatkozza, imád itt lenni, nem akar máshová igazolni. Nem. Attól lesz, ha mindezek mellé még mindent meg is tesz a pályán és nem csak lelkes, de jól is játszik. Az, hogy ki ez a játékos, azt a szurkolók döntik el mindig és emelik majd a vállukra ezt az embert, és azt mondják, igen, ez a mi fiunk. Jelenleg én nem tudok ilyet mondani a csapatból. Sőt, Luque olyan szinten tette magasra a lécet, hogy jelenleg nehéz bárkiről elképzelni, hogy ezt meg fogja ugrani. De futni ettől még lehet, ütközni vagy szabálytalankodni lehet, ezt nem tiltják senkinek. Rohanni a támadó után és megakadályozni a beadást, amiből majd gól születik, azt lehet. A tizenhatoson belül érkező játékosnak odalépni lehet, nem kell egy méterről nézni azt, hogyan adja be az érkezőnek, hogy gólt ünnepeljenek. Előre passzolni lehet, lehet kirúgni a labdát úgy, hogy a pályán maradjon, lehet úgy bedobni, hogy nálunk maradjon a labda. Annyi mindent lehetne. Ha lenne akarat javítani ezeken. Mert ez így kurva gyenge. Nézhetetlen szar.

Várnám az igazolt játékosoktól is a jó teljesítményt, vagy azt, hogy pályára lépjenek. Ha már nem megy sehogy, akkor nézzük meg őket és adjunk nekik lehetőséget, hátha tényleg jók és itt a helyük. Jól hangzott, hogy projektjátékos meg kulcsjátékos, de hol vannak? Kállai, Skribek, Tiéhi mik? Túl sok a kérdés, de egy dolog hiányzik.

A FEJLŐDÉS! Ezt várnám én a meccsektől, hogy ha van új edző és új koncepció, akkor bizony látszódjon a fejlődés meccsről-meccsre. De annyira nem látszik semmi, hogy hosszú idő után azt kellett átélnem, hogy a tábor elhagyta a lelátót a befejezés előtt. Ez nem véletlen! Elfogyott az a kicsi türelem, ami még maradt és amit újra csak kértek tőlünk. Hány évig legyünk még türelmesek úgy, hogy nem kapunk semmit a középszerűségen kívül?

Húsvét van és mindenkinek áldott húsvéti ünnepeket kívánok! Legyetek a családotokkal és felejtsétek el a tegnapot! Ha emiatt kicsit több pálinka vagy sör fogy, az teljesen érthető.