Kiss Angelika interjú - dvtk.eu

Közvetlenül a rájátszás előtt félbeszakadt a bajnokság, amikor az Aluinvent DVTK a 2. helyen állt a tabellán. A klub saját nevelésű játékosával, Kiss Angelikával beszélgettünk.

- Hogyan érintett téged, hogy vége a bajnokságnak?
- Váratlanul ért, szinte el sem tudtunk köszönni egymástól. Bíztam benne, hogy kisebb szünet után, de folytatódhat a bajnokság, sajnos nem így lett. Még mindig nagyon nehéz felfogni, de tekintettel arra, ami most a világban folyik, szerintem a legjobb döntést hozták meg azzal, hogy vége lett. Az egészség a legfontosabb. Én és a családom is mindig arra törekszünk, hogy megfeleljünk minden higiéniai előírásnak. Rendszeresen mosunk kezet, szellőztetünk, és csak akkor hagyjuk el az otthonunk, ha feltétlen fontos.

- Mi a véleményed a bajnokság ilyen formában való lezárásáról?
- Mivel egyszerűen csak vége lett a bajnokságnak, így csak azt lehet mondani, hogy a „lefújás” pillanatában ezüstérmes helyen zártunk; de szerintem ezzel a csapattal és ilyen közönséggel komoly esélyeink voltak, talán még történelmet is írhattunk volna egy aranyéremmel. Nagyon sajnáljuk, hiszen kétszer is bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk szoros meccset játszani a sokszoros bajnok Sopronnal. Nagy esélyünk lett volna a szurkolóknak is bebizonyítani, és persze magunknak is, hogy ez a Sopron nem verhetetlen. Habár most vége lett a bajnokságnak, és ezt nem tudtuk megmutatni, reméljük jövőre sikerül.

- Mit csinálsz most? Hogyan kezeled ezt a helyzetet?
- Nagyon nehezen tudom kezelni a bezártságot. Tulajdonképpen a napi rutinom teljesen felborult. Több órás edzések maradnak ki, de amit tudok, azt itthon megteszem. Igyekszek nem visszaesni. Sajnos ennek az esélye ilyenkor nagyon is fennáll, de nem szabad leállni. Edzésprogramomat követem, ahogy az étrendet is betartom. Szerintem, mint sportoló a nehezebbnél is nehezebb elfogadni és betartani azt, hogy nem mozdulhatunk ki, de ebben a helyzetben az a legkevesebb, ha ezt most elfogadjuk. Nem tudunk mást tenni.

- Hogyan tudja egy kosárlabdázó karbantartani magát?
- Saját testsúllyal végzek gyakorlatokat, emellett súlyzózok és szobakerékpározok. Mint kosárlabdázó, nehéz gyakorolni úgy, hogyha nem mehetünk ki. Nagyon hiányzik már, hogy dobálhassak, gyakorolhassak, de ebben a rendkívüli helyzetben sajnos ezt mellőznöm kell. Remélem, nemsokára megoldódik a helyzet és mindenki egészségesen visszaállhat a megszokott kis életébe, mi pedig újra mehetünk majd edzeni. Ami a legjobban hiányzik, azok a mérkőzések, a szurkolók az a hangulat, amit minden meccsen megkapunk tőlük. Rövid időn belül remélem, újra együtt énekelhetjük majd az „Amíg élek ént”!

Olvasd el a teljes cikket >>>

forrás, fotó: dvtk.eu