Kiser László - Örömmel dolgozom a gyerekekkel 2. rész

Új csapatával idén is bejutott a NIKE Kupa országos döntőjébe

Májusban közöltünk riportot még a régi honlapon a szurkolók által Marcinak becézett Kiser Lászlóval abból az alkalomból, hogy csapata bejutott az U15-ös korosztály csapatainak kiírt országos NIKE Kupa döntőjébe. A fiúk végül második helyezést értek el és ezzel is tovább öregbítették a DVTK hírnevét.

A bajnokság után Laci új csapatot kapott, a 2013-2014-es bajnokságban már az egy évvel fiatalabbak, az 1999-es korosztályú U15-ös csapat edzéseit irányítja Vitelki Zoltánnal közösen.

Eredményes munkáját mi sem bizonyítja jobban, minthogy új csapatával szintén bejutott a NIKE Kupa országos döntőjébe.

Ebből az alkalomból ismét egy értékelésre kértük fel Lacit, majd ezt követően közreadjuk a májusban megjelent interjút, amelyben pályafutása legérdekesebb mozzanatait elvenítettük fel.

Elsőként következzék jelenlegi csapatának értékelése:

„Júliusban vettük át Vitelki Zolival a 1999-es korosztály irányítását. Szorgalmas, edzésekre szívesen járó és ott jó munkát végző gyerekek alkotják a csapatot, öröm velük dolgozni.

Az I. osztályú U15-ös bajnokság keleti csoportjában szerepelünk. Az őszi szezonban nagyon jól teljesített a csapat, jelenleg a tabella negyedik helyét foglaljuk el. A 15 mérkőzésen mindössze egyetlen vereséget szenvedtünk és csak 4 ponttal vagyunk lemaradva a listavezető debreceni csapattól.

A mögöttünk álló szezonban kisebb hullámvölgyek ellenére végig kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtottak a fiúk. A szezon legjobb meccsét Kecskeméten játszottuk - itt mindig nehéz nyerni - ahol az addig veretlen hazai csapatnak esélyt sem adva 2-0 arányban diadalmaskodtunk.

Csapatrészeket nézve a védekezésünk összességében jól működött, de néha könnyű gólokat ajándékoztunk az ellenfeleknek. Középpályán előre jól futballoztunk, a párharcokban, a labdaszerzéseknél azonban nem voltunk kellően bátrak, agresszívak. A támadójátékunk gólerős volt, széleken és középen is veszélyesen futballoztunk, viszont a helyzetkihasználásunkon tavasszal javítani kell.

A bajnokság mellett a NIKE Kupa régiós selejtezőjében is részt vettünk, itt három győzelemmel csoportelsők lettünk és bejutottunk a 2014 áprilisában megrendezésre kerülő országos döntőbe.

Összességében szép és eredményes félévet zártunk, egy jó téli felkészülés után remélem ilyen sikeres lesz a tavaszi folytatás is.

Ezúton szeretném megragadni az alkalmat, hogy mindenkinek boldog, békés karácsonyi ünnepeket és sikeres, eredményekben gazdag új évet kívánjak!”

Az alábbiakban ismét közreadjuk a májusban készült interjút:

„A szurkolók által Marcinak becézett Kiser László 168 alkalommal viselte bajnoki mérkőzésen a DVTK mezét és 17 alkalommal talált be az ellenfelek hálójába. 4 NB1-ben eltöltött év mellett részese volt az 1996-97-es bajnokságban a III.ker TVE. ellen megvívott emlékezetes osztályozó párbajnak is.

1998.06.06-án, a Videoton elleni bajnoki mérkőzésen beírta magát a diósgyőri futball történelmébe. A klub történetében ugyanis ő az egyetlen játékos, aki egy mérkőzésen gólt szerzett és büntetőt is hárított.

A záró fordulóban a 49 éves Veréb György állt a kapuban, akit a 68. percben a fiatal Dávid váltott. Az ifjú hálóőrt a játékvezető 4 perccel a mérkőzés vége előtt kiállította és büntetőt ítélt a vendégcsapat javára. Laci állt a gólvonalra és parádés vetődéssel hárította a büntetőt, majd az utolsó percben még Waltner emelését is bravúrral védte. A lefújást követően hatalmas ünneplésben részesített őt és a csapatot is a nyolcezres közönség.

Pályafutása befejezését követően sem vált meg a labdarúgástól, főállású edzőként adja át tudását a jövő reménységeinek. Segítőjével, Szűcs Istvánnal edzett csapata az U15-ös bajnokság 1. osztályának keleti csoportjában imponáló mérleggel a második helyen áll a Honvéd mögött, 16 győzelem és 2 döntetlen mellett mindössze 4 vereséget szenvedett el a gárda. Két héttel ezelőtt szenzációs eredményt ért el a fiúkkal, a NIKE Kupa országos döntőjében a második helyezést szerezték meg és csak egy hajszál hiányzott ahhoz, hogy ők képviselhessék Magyarországot a NIKE Kupa európai döntőjében.

A következőkben Laci válaszol kérdéseinkre a NIKE Kupáról és pályafutásáról:

Gratulálunk ehhez a ragyogó sikerhez! Milyen reményekkel vágtatok neki a NIKE Kupa országos döntőjének?

A nyolc közé mindenképpen szerettünk volna bekerülni. Az előzetes erőviszonyokat nézve a döntőbe jutás is benne volt a csapatban, de a rövid (2x20 perc) mérkőzéseknek meg van az a veszélye, hogy egy gyengébbnek tűnő csapat is okozhat meglepetést. Itt is történt ilyen, az MTK kiesett a Békéscsaba ellen, a DVSC pedig a Hódmezővásárhelytől kapott ki.

Miben rejlik a csapat erőssége?

Tehetséges srácok alkotják a keretet, egységes a csapat, szeretnek együtt játszani és nyerni. Stabil a védekezésünk, középpályán labdaügyes játékosok játszanak, a támadóink pedig gyorsak és kapura is veszélyesek. Egyénileg nem is emelnék ki senkit, mindenki hozzátette a magáét, csapatként értük el ezt a nagyszerű eredményt.

168 mérkőzést játszottál a DVTK színeiben, ebből 109-et a legmagasabb osztályban. Elégedett vagy a pályafutásoddal?

A pályafutásommal összességében elégedett vagyok, gyerekként elérhetetlen távolságnak tűnt az NB1. Ami miatt egy kis hiányérzetem van az, hogy nem nyertünk semmit a Diósgyőrrel. Voltak ugyan sikeres osztályozók, feljutások az első osztályba, de jó lett volna egy Magyar Kupa győzelem, vagy legalább egyszer dobogón végezni az NB1-ben.

Kitől kaptad a Marci becenevet?

A Marci becenevet még az Olefin SC-ben, Tiszaújvárosban kaptam, ahol nevelkedtem. 17 évesen kerültem föl a felnőtt csapathoz és ott az egyik idősebb játékos adta ezt a becenevet. Akkor még csatár voltam, hosszú hajam volt, 11-es mezben játszottam és ez neki elég volt ahhoz, hogy a hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de a futballt sokkal magasabb színvonalon játszó Esterházy Márton után ezt a nevet adja nekem.

Olyan neves edzőkkel dolgoztál együtt, mint Verebes József és Tornyi Barnabás. Mit tudtál ellesni egykori mestereidtől?

Nagyon sok edzővel dolgoztam, figyeltem a munkájukat, milyen edzéseket tartanak, hogyan készítik fel a csapatot a bajnoki mérkőzésre, milyen a viszonyuk a játékosokhoz. Amikor már az edzősködésre készültem, akkor már jegyzeteltem is. Verebes nagyon pozitív ember volt, hihetetlen önbizalmat adott a játékosainak, el tudta hitetni veled, hogy a posztodon te vagy a legjobb.

Tornyi Barnabásról azt nyilatkoztad korábban, hogy: „képes bármilyen csapatot, bármilyen helyzetben felrázni és jó értelemben vett agresszivitást próbált belénk táplálni”. Mi volt Barna titka, hogyan volt képes ilyen hatással lenni a csapatra?

Tornyi Barnabással egy rövidebb és egy hosszabb időszakot dolgoztam Diósgyőrben, szerintem mind a kettő sikeres volt. Ő nagy hangsúlyt fektetett a mérkőzések előtti felkészítésre, mind taktikailag, mind mentálisan. Emlékszem, egyszer egy mérkőzés előtt bevitt minket a LKM-be, hogy nézzük meg mit és milyen körülmények között dolgoznak azok az emberek, akik a DVTK meccseire járnak. Télen nagyon komoly munkát végeztetett velünk, sokszor hetekig napi 3-4 edzés volt, nem is volt erőnléti problémánk. Taktikailag is alaposan felkészítette a csapatot, hazai közönség előtt egész pályás letámadást játszottunk, ami ellen kevés csapatnak volt ellenszere.

Érdekesség, hogy az 1995-96-os bajnokságban Verebes József edzősége idején az utolsó 5 mérkőzésre igazoltál vissza Diósgyőrbe két év kihagyást követően. Hogyan került erre sor?

1993 és 1996 között Kazincbarcikán játszottam. Valahogy a Mágus kezébe került egy videofelvétel valamelyik meccsünkről, amin jól ment a játék és ezután szólt a vezetőknek, hogy szeretné, ha visszaigazolnának. Akkor még lehetett szezon közben is igazolni, így ennek nem volt akadálya.

Veled kapcsolatban kikerülhetetlen a kérdés, hiszen beírtad vele Magad a diósgyőri labdarúgás történetébe: hogyan emlékszel vissza arra a bizonyos 1998.06.06-i Videoton elleni mérkőzésre? Csak egy hirtelen elhatározás volt, hogy beálltál a kiállított Dávid helyére a kapuba, vagy gyakoroltad korábban a védést?

Az a mérkőzés számomra felejthetetlen. 13 évesen egy rövid ideig kapusnak készültem az edzéseken, tehát ez nem volt teljesen idegen poszt számomra. Felnőtt játékosként a bajnokság utáni levezető időszakban nagyon sokszor beálltam védeni és a többiek szerint elég jól mozogtam a gólvonalon. Ezért mertem akkor beállni a kapuba.

Ma is tartod magad korábbi nyilatkozatodhoz, hogy nem vágy felnőtt csapatra, mert a fiataloknál sokkal több pozitív impulzus ér, mint a felnőtteknél?

Nem változott a véleményem, számomra nem vonzó a felnőtt futball. A gyerekekkel örömmel és szívesen dolgozom, nekem fontos a nyugalom, a kiszámíthatóság, ezért is nagy öröm számomra, hogy főállású edzőként dolgozom fiatalokkal foglalkozhatok.

Köszönjük az interjút és további sok sikert kívánunk, nevelj nagyon sok tehetséget a diósgyőri futballnak!”

Az emlékezetes Videoton elleni meccs összefoglalója:

Pazar gólokban gyönyörködhetünk az összefoglalóban, Laci gólja 2:25-nél, a tizenegyes pedig 3:08-nál.