Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Isten éltessen Szabó Laci!
Szerző: Jáborcsik András | 2024-04-27 20:33:00Ma ünnepli 71. születésnapját a DVTK egykori legendás kapuvédője, Szabó László.
Ma ünnepli 71. születésnapját a DVTK egykori legendás kapuvédője, Szabó László. Ebből az alkalomból felidézzük Laci pályafutását, benne a legemlékezetesebb meccsekkel.
Szabó László 1953.04.27-én született Miskolcon. Kereken 100 élvonalbeli meccsen kezdődött az ő nevével a csapat összeállítása, e mellett 10 másodosztályú találkozón is őrizte a kapunkat a góltól. Az Aranycsapat tagjaként bajnoki bronzérmesnek és kétszeres Magyar Népköztársasági Kupa győztesnek mondhatja magát.
Végigjárta az utánpótlás szamárlétrát és előbb Borsod ifi válogatott lett, később 10 alkalommal szerepelt az ifjúsági válogatottban valamint 15-ször az utánpótlás válogatottban.
A fotón Kelet-Magyarország ifjúsági válogatottjában a székesfehérvári területi döntőn. Szabó a guggoló sorban balról a harmadik, a guggoló sor bal oldalán Tatár György.
A magyar ifiválogatottban a katowicei nemzetközi tornán. Szintén a csapat tagja volt Tatár György (az álló sor bal oldalán).
Nagyon fiatalon mutatkozott be a DVTK felnőtt csapatában, még csak 18 és fél éves volt, amikor az 1971/72-es bajnokság 8. fordulójában debütált a Salgótarján ellen.
2018. január 25-én az amigeleken.hu és a Herman Ottó Múzeum által megrendezett Nyitva van a pálya – Történetek a DVTK legendás évtizedeiből című beszélgetéssorozat Kapuslegendák Diósgyőrben címet viselő ötödik állomásán, melynek Tamás Gyula, Veréb György és Szabó László voltak a vendégei, Laci elmesélte a 77-es kupagyőzelem kulisszatitkait, a Vasas elleni döntőt követő csapatfotó készítéstől kezdve az egy hónappal későbbi kupaátadásig bezárólag.
A kupagyőztes csapat nem a döntő után, hanem Miskolcon vehette át a serleget.
A beszélgetésen felidéztük diósgyőri pályafutásának legsikeresebb évét, a 78/79-es bajnokságot, melyen bronzérmet nyert a csapat. Ebben az évben Szabó 32 meccsen mindössze 27 gólt kapott, így az ő meccsenkénti kapott gól átlaga valamennyi NB1-es vetélytársától jobb volt.
A csapatképen Szabó az álló sor bal oldalán áll.
A nemzetközi kupameccsek közül mindenképpen az élre kívánkozik vele kapcsolatban a Celtic elleni 1980-as megmérettetés. Laci elmesélte, hogy a kinti meccsen az első félidőben még nagyon jól állta a csapat a skót rohamokat, a másodikban viszont nem találták az ellenszerét a rengeteg kapu elé beívelt labdának és 3 vagy 4 gól is fejesből született. Az is kiderült, hogy a skótok ellen pályára lépő csapat meg sem közelítette tudásban a korábbi évek csapatát, hiszen Salamon már Görögországban játszott, Kutasi visszament Szegedre, Váradi Ottó pedig már Nyíregyházán futballozott, valamint eltiltás és sárga lapok miatt többen is hiányoztak. A visszavágón aztán Görgei Csucsu két góljának köszönhetően szép sikert könyvelhettek el a Celtic legyőzésével.
1982-ben Szegedre igazolt a kisebbik szegedi csapathoz, a DÉLÉP SC-hez, de Laci elmondta, hogy szívében mindig is diósgyőrinek érezte és érzi magát most is. Ezt a lépést azonban meg kellett lépnie, mert Dr. Puskás Lajos, a DVTK akkori vezetőedzője Veréb és Gulyás mögött a harmadik számú kapusként számolt vele, ő pedig mindenképpen védeni szeretett volna.
Egy év után az élvonalba feljutó SZEOL AK kapusa lett. Döntését igazolta, hogy az 1983/84-es bajnokságban a 9. helyezést elérő szegediek játékosaként a Népsport osztályzatai alapján ő érdemelte ki a legjobb kapusnak járó elismerést.
Szabó az álló sorban bal oldalról a harmadik, az álló sor jobb szélén pedig egy másik kedves ismerős, a kiskun veszedelem, Kutasi László.
Többször is kiugró teljesítménnyel rukkolt elő, a Győr elleni idegenbeli meccsen például két tizenegyest is kivédett és 9-es osztályzatot kapott. Ezzel is igazolta, hogy hiba volt lemondania róla Puskás Lajosnak.
A Rába-partiak elleni hazai meccsen pedig olyan történt, ami a magyar labdarúgásban szinte egyedülálló volt. A 4-2-re megnyert diadal után nem kevesebb, mint 10 szegedi játékos (köztük Szabó és Kutasi) is helyet kapott a Népsport forduló válogatottjának 1. és 2. csapatában.
A következő évben aztán a sikercsapat sajnos kiesett az élvonalból. Az 1985/86-os bajnokságban a Békéscsabát erősített, pályafutását pedig az Eger színeiben fejezte be 1987. júniusában és itt is telepedett le családjával.
Az egri csapatképen az álló sorban balról a második helyen áll.
Boldog születésnapot, Laci!
A Nyitva van a pálya – Történetek a DVTK legendás évtizedeiből című beszélgetéssorozat Kapuslegendák Diósgyőrben című beszélgetésének felvétele:
Fotók Szabó László diósgyőri pályafutásából:
És ezt olvastad már?
ui: ráadásul még névrokonom is vagy!!!