Horváth Csenger: Egy értékes labdarúgó jó befektetés

Sajtófigyelő - boon.hu

A boon.hu interjút közölt Horváth Csengerrel, a DVTK sportigazgatójával.

A beszélgetés során szóba került többek között az NSÜ-vel kötött megállapodás - amelyet iránymutatónak tekintenek Diósgyőrben -de a DVTK céljairól, a vezetőedzővel való viszonyáról és a keret összetételéről is kérdezték. Az interjúból idézünk.

Néhány nap híján három hónapja van a DVTK-nál, ez idő alatt mi volt a legkellemesebb meglepetése, és mi volt az, ami keserűségre adott okot?

A legkellemesebb meglepetés az, amit kívülről is éreztem, gondoltam a klubról, hogy itt Diósgyőrben, amikor fociról beszélgetünk, úgy érzi magát az ember, mintha külföldön lenne. Ebben a városban nem csak kéthetente, a mérkőzés napján van fókuszban a labdarúgás, Diósgyőrben az emberek mindennapjaiban jelen van, az egész klubot körbeveszi a szeretet, a szenvedély, a fanatizmus. Ahogy az emberek itt a focihoz közelítenek, az felemelő, plusz motivációt ad a mindennapokra. Gyerekként, amikor beleszerettem a fociba, és eljutottam külföldre, a nagy klubok meccs környezetében tapasztaltam meg a hétfőtől vasárnapig tartó rajongást, és ugyanezt érzem Diósgyőrben. És ez plusz motivációt ad számomra a munkám során. A kérdés második részére nem igazán tudok válaszolni, nagyon váratlannal nem találkoztam a diósgyőri labdarúgásban, aminek valószínűnek az az oka, hogy fiatal korom ellenére 10 éve benne vagyok a magyar fociban, és egy ideje a nemzetközi labdarúgásban is, és sok mindennel érdekességgel, különlegességgel találkoztam már.

Sikerült-e felállítani a 3 fős futball stratégiai osztályt? Kikből áll, illetve - címszavakban - mik az itteni szereplők feladatai?

A stratégiai osztálynak a működése kihat a napi munkámra. Innovációs szerepet tölt be, a tervezésről szól, a közeli és távoli jövőről. Elemzőkből, megfigyelőkből áll, és a fő feladata az, hogy a megfogalmazott célhoz, opciókhoz keressék a potenciális alanyokat. Ezek helyszíni meccsnézésében, videós megfigyelésben, egyéb információ- és adatelemzésben öltenek testet, a munka összetett. Egyfajta pozitív szupport, támogatói szerepük van, azon dolgoznak, hogy a lehető legjobb opciókat találjuk meg a különböző szakmai posztokra. Mi nem egy csapatban, nem kizárólag a felnőttekben gondolkozunk, hanem nagy egészben, a klubban. Vagyis a különböző területeken, a kiválasztás, az elemzés az egész klubra vonatkozó rendszere működik. A szakemberek egymást segítik, az utánpótlást is ideértve, és minden területen, legyen szó például kapusképzésről, vagy erőnlét fejlesztésről, egységes koncepció alapján működünk, nyilván figyelembe véve azt, hogy az U13-as csapatnál azért mást kell csinálni, mint mondjuk a felnőtt együttesnél, de mindezt azonos filozófia mentén kell tennünk. A stratégiai osztályról, létszámáról, szereplőiről most még nem szeretnék nyilatkozni, erről majd később adunk tájékoztatást.

Az NSÜ felé – anyagi támogatásért – vállalt, fiatalok szerepeltetéséről viszonylag kevés konkrétumot lehet tudni, de az elhangzott korábban Öntől, hogy tavasszal három fiatalt kell végig játszatni a meccseken. Itt mi az életkori plafon, megfelel-e az a valóságnak, hogy 19 év alatti játékosokról van szó? És ha igen, ezt azt jelenti-e, hogy minden egyes tavaszi NB I-es bajnokin 3 fő 19 évnél fiatalabb szerepel majd a DVTK csapatában a mérkőzéseken?

A mi esetünkben az a lényeg, hogy ha az NSÜ-nek megfelelünk, akkor a Magyar Labdarúgó-szövetség fiatalok szerepeltetésére vonatkozó ajánlásnak is megfelelünk, amiért szintén jár támogatás. Ezért az NSÜ-vel kötött megállapodást kell iránymutatónak tekintenünk. A Nemzeti Sportügynökség a bajnoki évad elején szerződést köt az akadémiákkal rendelkező klubokkal, a klubok tesznek egy vállalást, elsősorban a fiatal labdarúgók élvonalbeli felnőtt meccseken való szerepeltetésének percszámát illetően, támogatásért cserébe. Az én olvasatomban úgy kell kinéznie a megállapodásnak, hogy a klub a filozófiájához, célrendszeréhez alakítja a játékoskeretét, ehhez vállal egy adott fiatal percszámot. A mostani megállapodás klubunk részéről történt vállalása elcsúszóban van, amit leíródott, ahhoz nem lett arányosan hozzáigazítva a keret. Két opció van, az egyik, hogy követjük a megegyezés szerinti számokat. A másik lehetőség, hogy közösen egymás munkáját segítve, az NSÜ-vel – akikkel folyamatos a kommunikációnk – találunk egy olyan megoldást, amely mindkét fél érdekeit szolgálja. Jelen állás szerint három fiatalnak kell pályán lennie, és a 2003-ban, illetve ezt követően születettek felelnek meg ennek. Illetve vannak más számok is, amelyek a fiatal percekbe beledolgoznak, ilyen az, hogy ha egy adott klubnál legalább három éven át az utánpótlásban szerepelt labdarúgó, aki még 25 év alatti, pályára lép az NB I-ben. Ő ugyanis termeli a perceket. Igaz lehet ez például Kállai Kevinre is.

A DVTK jelenlegi vezetőedzőjét, Vladimir Randekovicot megörökölte, még nem Ön választotta. Mi derült ki a szűk három hónapban, mennyire vannak közel egymáshoz szakmai gondolatokban, mennyire tudnak együtt jól dolgozni?

Lett volna lehetőségem változtatni, mert ebben van döntési kompetenciám. De nem változtattam, és ennek egyszerű oka van. Ugyanis mielőtt személyi kérdésekben döntést hoznék, ezt minden esetben megelőzi egy személyes beszélgetés, legyen szó bárkiről, játékosról, stábtagról. A DVTK-hoz való megérkezésem után azonnal leültünk tárgyalni, beszélgetni Vladimir Radenkoviccsal, és a több órás eszmecsere során szó esett az irányokról, koncepcióról. Ennek során végig azt éreztem, hogy sok kérdést nagyon hasonlóan látunk, és ez olyan esélyt, lehetőséget adott, hogy a napi munka során tudunk közösen együtt dolgozni a koncepció megvalósulásáért. Úgy érzékelem, hogy mindez jó hatással volt a közvetlen környezetre, a játékosok motivációjára is. Ez a rövid táv, a hosszú táv pedig az, hogy a projekteket folyamatosan egyeztetjük, értékeljük, és közösben egy irányba, közös gondolatokkal haladunk. Persze a fociban nincsenek örök felállások. Viszont, ha egy csapatnál edzőt kell váltani, az soha nem számít sikertörténetnek, ott valami hibának is meg kellett előznie ezt. Radenkovic edzővel ez elmúlt időszakban gördülékenyen haladt a munka, a kommunikáció, és nem mellékesen egy professzionális stáb dolgozik a DVTK-nál, a kapusedzőtől kezdve, a videóelemzőkig mindenki hasznos tag. Ez egy olyan csapatmunka, amelynek során mindenki a saját részfeladatára koncentrál.

Tovább a boon.hu-ra a teljes interjúra >>>>>>>

forrás: boon.hu

Fotó: Mogyorósi Pipó Zsolt