Hol van a tűz?

Nekem nem elég a ne essünk ki mentalitás.

Én voltam az egyik legnagyobb rajongója annak a játéknak, amivel lerohantuk és megleptük az ellenfeleinket és ezzel fontos és látványos győzelmeket arattunk. Többször elmondtam, mennyire önazonosnak tartom azt a játékot és mennyire jó volt ezt a stadionban élvezni. Ezt azért érzem fontosnak elmondani, mert kicsit úgy érzem, hogy nem szabad kritizálni azt, ami nem tetszik, mert aztán jönnek azok, akik nem értenek egyet a véleményemmel és rákezdenek.

Nem, nem utálom Szergejt, csak nem értem. Csak nem értem, hogy miért nem tudunk visszatérni arra a helyes útra és nagyon sok döntésével nem is értek egyet. Vagy elvesztette a hitét az eredeti koncepciójában, vagy valaki beleszól a munkájába, vagy csak egyszerűen azt hiszi, jók a változtatások. Arra nem is merek gondolni, hogy a hetedik hely annyira megnyugtatott itt mindenkit, hogy egészen jóllakottak lettek.

Ezerszer és ezerszer fel lehet hozni a Paks példáját és el lehetne gondolkodni azon, hogy mi az, ami ott működik évek óta és itt nem. Amikor az okosok szerint „lehetetlen” magyar játékosokat igazolni, akkor ott sikerül. Sőt, sikerül belőlük csapatot építeni és látványos, szép focival megajándékozni a nézőket. Mit tudnak ők jobban?

Az elmúlt meccseken már újra azt érzem, hogy a kilencven perc nem adott semmit nekem. Nincs mire visszagondolnom, mert nem volt olyan momentum. Már a tüzet sem látom, csak pislákoló lángocskát. Megyek haza a stadionból és a fejemben egy óriási kérdőjel van csak. Akikkel beszélgetek, ugyanezt mondják.

Nekem nem elég a ne essünk ki mentalitás. Az engem nem érdekel, hogy kapaszkodunk az NB1-be, mint tettük azt évekig, pedig már régen nem is volt ott a helyünk. Engem nem boldogít, hogy sokaknak biztos munkahelye van ennél a multiklubnál. Nem érdekel a kabala sem. Engem a szép játék és a győzelmek érdekelnének. Azt akarom újra látni.

Vissza kell nézni azokat a meccseket, hogy mi is volt ott más és nem kellene Szergejnek kapaszkodnia a nem bevált változtatásaiba. Vele kapcsolatban is kezdem azt érezni, hogy valahol máshol fog majd igazán jól szerepelni, mint annyi játékosunk.

Győzelmet várok a Zalaegerszeg ellen, szép játékkal. Azt szeretném, hogy újra domináljunk, mint ahogyan kell a Diósgyőrnek hazai pályán. Ha ezt nem kapom meg, akkor nem érdekel a három pont sem. Persze lehet mondani, hogy nekem semmi sem jó. De jó volt, csak elvették tőlem…