Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
Immáron 14 éve az emlékezetes Keleti El-Clásicónak.
2011. április 17.-én a Diósgyőr egy, a szezon szempontjából létfontosságú Derbit vívott a Nyíregyháza Spartacus csapatával az NB2 Keleti Csoportjának 22. fordulójában. A mérkőzést végül a Benczés Miklós nevével fémjelzett DVTK nyerte 3-2-re a Városi Stadionban, ezzel végérvényesen megelőzve a szabolcsi csapatot a tabellán. A győzelemben, amely közel egy évtized után volt az első DVTK-diadal a Spartacus otthonában, nem kis érdeme volt a több ezer piros-fehér fanatikusnak, akik különvonattal közelítették meg a régiós rivális otthonát, majd egy impozáns, lufikkal teli élőképpel díszítették fel a csurig tele lévő vendégszektort.
Szurkolói vlog a meccsről:
Szurkolás:
A 2010/11-es szezonban a DVTK volt az egyetlen csapat, amely győztesen hagyta el a Nyíregyházi Városi Stadion bevehetetlennek tűnő gyepét, továbbá egyedüliként győzte le kétszer a tabellát összesen 17 játéknapig vezető Nyíregyházát. A nyírségi csapat először 2010. szeptember 4.-én került a Keleti Csoport élére, az Orosháza 5-1-es kitömése után (ekkor a DVTK a 3. helyen csücsült), és egészen a sorsdöntő Keleti Rangadóig éllovasként tekinthettek le a mezőny többi részére. A Diósgyőr a 8. forduló után a 6. helyet foglalta el, ezt követően azonban megemberelte magát a csapat, és a naptári év maradék 7 bajnokijából ötöt sikerrel vett, a telet pedig már a 3. helyen töltötte, 7 ponttal a Nyíregyháza mögött. A 17. fordulóban léptek fel kedvenceink a 2. helyre, miután 3-0-s győzelmet arattak a Békéscsaba otthonában, és a Mezőkövesd hazai pályán vesztett pontokat a Nyíregyháza ellen. Sokat köszönhettünk abban a kiírásban a viharsarkiaknak, hiszen néhány héttel később nekik (is) volt köszönhető, hogy a márciusban még 7 pontos hátrányát ledolgozta a Diósgyőr keleti riválisával szemben. A Békéscsaba 2-1-re győzte le a szeptember óta veretlen Nyíregyházát - legutoljára pont a DVTK-tól kapott ki, ugyancsak 2-1-re - a DVTK pedig másnap 2-0-ra nyert a DVSC II ellen, így a jövőheti Keleti El-Clásicot azonos pontszámmal várhatták a csapatok.
Szurkolói videó a 2010-es derbiről:
A találkozó a 32. NB2-es Keleti Derbi volt, és ilyen magas téttel rég játszott egymás ellen a két csapat. Talán az 1997 májusi Nyíregyháza-DVTK bírt hasonló jelentőséggel, akkor csakugyan a feljutás volt a tét, a mérkőzést megelőzően a DVTK 4 ponttal volt a Nyíregyháza felett. Ugyan a találkozót a hazaiak nyerték 1-0-ra egy 92. percben értékesített tizenegyessel, Kovács István révén, a feljutás végül a Diósgyőrnek sikerült, a 2. hely - egy ponttal a Spari helyett megkaparintása után osztályozón múlta felül a 3. Kerületi TVE csapatát. Az 1997 májusi, illetve 2011 áprilisi bajnoki között a vasgyári együttes mindkét osztályt figyelembe véve kilenc alkalommal látogatott el Nyíregyházára, győzni pedig egyszer tudott, a 2001 októberi találkozó alkalmával (0-2). Az a mérkőzés inkább a Yellow sörözőnél történtek miatt marad emlékezetes, mint sem a parádés játék miatt. Hasonlóan ahhoz a párharchoz, 10 évvel később is mind a pályán, mind a lelátón teljes diósgyőri dominancia volt megfigyelhető. A lelkes DVTK tábor végig leszurkolta nyíregyi riválisaikat, az első egy órában pedig a csapat tulajdonképpen izzadás nélkül vert be három gólt a pályaválasztóknak. Abdouraman révén már a 20. percben előnybe került a DVTK, egy olyan fejessel, ami a hálót nem is érintette, a szünetre magabiztosan vonulhatott a piros-fehér alakulat. A második játékrészből alig telt el 7 perc, Savo - csakugyan fejjel - megduplázta csapatunk vezetését, nem sokkal később Dobos Attila meglőtte a Diósgyőr harmadik gólját. Legutoljára 1985 szeptemberében talált be a DVTK háromszor Nyíregyházán, egy ugyan csak 3-2-re megnyert NB2-es bajnokin. Kezdett úgy tűnni, hogy a Diósgyőr különösebb megerőltetés nélkül képes elhozni a három pontot a teljes NB2-es szezon második legmagasabb nézőszámú mérkőzésén - az első a DVTK-Cegléd bajnokavató volt, 10.000 nézővel - legnagyobb riválisa otthonából. A 61. percben Goia szépített csapata javára, ezzel megszerezvén a találkozó harmadik fejes gólját. A meccsen korábban eredményes Dobos néhány perccel később második sárgáját is megkapta, így korábban mehetett zuhanyozni. Az emberhátrányban játszó Diósgyőr elszenvedett még egy gólt a hajrában, így a mérkőzés végére a kelleténél jobban izgulhatott a tábor, a végeredmény viszont nem változott. A DVTK a győzelemnek köszönhetően átvette a vezetést a tabellán, helyét pedig a szezon végéig megőrizte. A csapat soron következő öt mérkőzését rendre behúzta, míg a Nyíregyháza pontokat hagyott Vecsésen, és a Loki második csapatától is kikapott, így a csapatok közötti különbség a 28. fordulóra 12 pontra nőtt. Az említett fordulóban ugyan vereséget szenvedett a DVTK a Mezőkövesd elleni borsodi rangadón, ezzel véget ért a 24 mérkőzéses győzelmi, illetve az október óta tartó veretlenségi széria, ennek ellenére azonban matematikailag is biztossá vált a bajnoki cím, hiszen a Nyíregyháza Vácott 3-1-es vereséget szenvedett, ezzel a Diósgyőr behozhatatlan előnyre tett szert, és 37 év után nyerte ismét meg az NB2-t. A Nyíregyháza a szezon utolsó játéknapján 2:1 arányban maradt alul a Kazincbarcika otthonában, így még a második helyről is lecsúszott. A szezont így a DVTK 8 ponttal a Nyíregyháza felett zárta, akik hiába álltak a szezon felénél közelebb a bajnoki címig, mint bárki más, további négy évet kellett várniuk, mielőtt tényleg visszatértek az élvonalba. Érdekesség, hogy a DVTK és a Nyíregyháza pontosan egyenlő számú gólt lőtt és kapott a 2010/11-es szezonban (66-23).
Összefoglaló:
Most pedig lássuk, hogyan festett a DVTK kezdőtizenegye aznap, és kit hova sodort az élet a Diósgyőr után.
Ivan Rados
A szerb hálóőr gyerekkori klubjánál, az NK Zagrebnél kezdte karrierjét. 2010 és 2019 között volt a DVTK kerettagja, a 2012/13-as szezont kölcsönjátékosként az FC Kapaz csapatánál töltötte. 129 bajnoki találkozón állt a csapat kapujában, ez a mai napig klubrekord a légiósok pályára lépéseinek tekintetében. 37 meccsen maradt rezzenéstelen a hálója, leghosszabb kapott gól nélküli sorozata a csapattal 540 perc, ezt a 2013/14-es NB1-es szezon 5. és 10. fordulója között érte el. A 2010-es évek DVTK-jának meghatározó játékosa, az NB2-es bajnoki címet elhódító csapat tagja volt, illetve a Szivics-féle "Mini-aranykor" - hogy Tompos Ádámot idézzem - alapembere volt, tagja volt a 2014-es Ligakupát megnyerő, 1981 után újra Kupadöntőt vívó DVTK-nak. 2016 óta magyar állampolgársággal is rendelkezik. Utolsó miskolci szezonjában kevés lehetőséget kapott, ezért 2019-ben a Vasashoz szerződött, 2021-ben pedig a Radnicki Kragujevac csapatához, ahol egy év után vissza is vonult. Eligazolása ellenére továbbra is miskolci lakos.
A boon 2023-ban készített vele interjút.
Vadász Viktor
Vadász Imre, a korábbi ZTE és Videoton játékos fia. A székesfehérvári születésű hátvéd a Videoton csapatában kezdte karrierjét, azonban öt év alatt csupán öt bajnokin kapott lehetőséget, és többször is kölcsön adták, például az akkor még Felcsút FC néven futó csapathoz, mielőtt 2010-ben Kazincbarcikára igazolt. A színes várost 14 NB2-es találkozón képviselte, 2011 tavaszán igazolt Diósgyőrbe. Három éven át erősítette a csapatot, 81 bajnoki találkozón öltötte magára a piros-fehér szerelést. Egyetlen diósgyőri gólját korábbi csapata, a Kazincbarcika ellen lőtte 2011. május 14.-én, ami végül 3 pontot ért a klubnak. Utolsó mérkőzése DVTK-mezben a 2014-es Magyar Kupadöntő volt, amit végigjátszott. A következő idényt már Újpesten töltötte, utána megfordult, többek között Békéscsabán, Győrött, illetve Dunaújvárosban. Jelenleg a Mezőörs SE játékosa.
Savo Rakovic
Rakovic a DVTK előtt a Sloga Pozega, illetve a Sevojno játékosa volt, utóbbinak 166 bajnoki mérkőzésen állt rendelkezésre, és 2009-ben szerb kupadöntőt vívott. 2010 nyarán igazolt Miskolcra, ahol a következő két és fél évet töltötte. A pozsegai származású védő 36 bajnoki találkozón képviselte a DVTK-t, és kétszer volt eredményes. Mindkét gólját a híres 14 mérkőzéses győzelmi széria során szerezte; előbb a Békéscsabának talált be (3-0), majd természetesen a szóban forgó Keleti Rangadón is eredményes volt. 2013 januárjában Eger felé vette az irányt, ezt követően hazatért Szerbiába, majd egy évet töltött Nyíregyházán is. 2023 óta a Jezevica játékosa.
Igor Gal
A horvát védő 2010 és 2013 között volt a DVTK játékosa. A korábban a Hajduk Splitben is megforduló Igor 2010 telén került Diósgyőrbe, és az NB2-ben is erősítette a csapatot. Összesen 73 bajnoki találkozón lépett pályára a DVTK színeiben, 2 gólt szerzett. A 2011/12-es idényben Gohér Gergővel ők játszották a legtöbb mérkőzést a DVTK csapatában. 2013-ban Ciprusra igazolt, onnan pedig Macedóniába. Rakovic-hoz hasonlóan ő is visszatért Magyarországra diósgyőri idejének végeztével, és egy évet lehúzott Balmazújvárosban. Az osztrák SV Union Stum Klöch csapatában intett búcsút a labdarúgásnak, ahol négy évet töltött.
Gohér Gergő
A hatvani születésű hátvéd Szolnokon kezdte karrierjét, ahol 46 mérkőzésen 6 gólig jutott. 2008-ban igazolt a DVTK-hoz, és fél év kispesti kölcsönjátékot leszámítva 2014-ig a csapat tagja volt. Ő is tagja volt a Ligakupát elhódító, Magyar Kupa finalista csapatnak, 138 bajnoki találkozón öltötte magára a DVTK címeres mezét, 7 gólt szerzett. A védelem stabil tagját képezte, kereken 40 olyan bajnoki mérkőzésen maradt rezzenéstelen a csapat hálója, amelyeken Gohér pályán volt. Utolsó bajnoki gólját a Felcsút ellen szerezte, ahová fél év múlva vissza is tért. A történetet még kacskaringósabbá teszi, hogy a Fejér megyei alakulatban egyetlen találathoz jutott, amit pont a DVTK ellen szerzett 2014. november 29.-én. 2015 januárjában a Soroksári SC játékosa lett, ahol ugyancsak meghatározó szerepet töltött be. Az egész karrierjét Magyarországon töltő Gohér azóta megfordult Mezőkövesden és Budafokon is, jelenleg a Lőrinci VSC játékosa.
Lippai Ákos
A Miskolcon született középpályás játszott a Diósgyőr ificsapatában is, a felnőttcsapatot három különböző részletben is erősítette. Először az 1999/00-es szezonban lépett pályára Diósgyőrben, a kiesés után rövid ideig Sopronban játszott, majd az akkor NB2-es Diósgyőrhöz visszatért 2001-ben. Az azt követő években játszott Kecskeméten, Besenyőteleken, de még Izraelben is. 2006 és 2009 között a korábbi diósgyőri tréner, Gálhidi György által irányított NB2-t nyerő Nyíregyháza tagja volt, ahol 74 bajnokin 14-szer volt eredményes. 2009 tavaszától ismét a DVTK kötelékében tudhatta magát, áprilisban pedig ő lőtte a Keleti El-Clásico egyetlen gólját.
Néhány hónappal később Lippai 93. percben szerzett góljával győzte le 12 év után újra Miskolcon a DVTK a Debrecent az NB1-ben. Legutolsó mérkőzése piros-fehérben a 2011 novemberi, emlékezetes DVTK-Ferencváros bajnoki (2-3) volt. 2012 februárjában bundagyanúba keveredett, a fogadási csalásokkal foglalkozó rendőrök bilincsben vitték el a DVTK edzéséről, ennek következtében a klub szerződést bontott vele. 127 bajnoki mérkőzésen 19 gólt szerzett a DVTK színeiben. Lippai több mint 160 napot töltött előzetes letartóztatásban, jogerős ítelet a mai napig várat magára. A nagypályás focihoz a Tállya csapatában tért vissza öt évvel a bundagyanú után, 2020 óta az Egerszalókban focizik. 2017-ben azt mondta a BOON-nak, ő soha nem akart más csapatban játszani, "csak a Diósgyőrrel jó eredményeket elérni," ám az élet máshogy hozta. Néha azért hátborzongató belegondolni, milyen elképesztő rettegésben tartotta volna a magyar pályákat egy Szivics-edzette Lippai...
Így festett a 2009-es Keleti Derbi a lelátóról:
Dobos Attila
Ő is az Acélvárosban látta meg a napvilágot, első klubjában, a Borsodi Volánban öt évet húzott le. Diósgyőri bemutatkozására a 2000/01-es szezonban került sor, ahol 16 mérkőzésen két gólt szerzett. A következő idényt a Bőcs csapatánál töltötte, 2002-ben azonban visszatért Miskolcra. Ismét egy évet töltött a klubnál, 2003-tól a Budapest Honvéd játékosa. A piros-feketéknél hat évet játszott, 140 mérkőzésen 18 alkalommal talált be, a Magyar Kupát kétszer is sikerült elhódítania. 2010 januárjában harmadjára is a Diósgyőrhöz igazol, 46 bajnoki mérkőzésen hatszor volt eredményes. A 2011 áprilisi Nyíregyháza elleni mérkőzésen ő lőtte a csapat harmadik gólját, kilenc perccel később azonban kiállították a szezonban másodjára, hiszen a szeptemberi Vecsés elleni bajnokin is piros lapot kapott. 2012-ben Mezőkövesdre igazolt, a labdarúgástól 2016-ban vonult vissza. Még ebben az évben visszatért a DVTK-hoz, ezúttal az erőnléti edző szerepében. Jelenleg ugyanezt a pozíciót tölti be a Kazincbarcikánál.
Mohamedou Abdouraman
A kameruni labdarúgó a Tonnerre Yaoundé csapatában kezdte karrierjét, magyarországon először a Bőcs csapatában játszott, 2010-ben. A borsodi kis csapatban töltött ideje nem volt számottevő, és még a nyáron Diósgyőrbe szerződött. Első góljára nem kellett sokat várni, hiszen első tétmérkőzésén betalált a Vecsés otthonában szeptember 4.-én, a rendes játékidő utolsó percében, gólja 3 pontot ért a csapatnak. Szerette a meccs végére hagyni a slussz poént, Diósgyőrben szerzett góljai egyharmadát egyébként a 88. perc után lőtte. Debütáló szezonjában hat találatig jutott, többek között gólt fejelt a Nyíregyháza ellen is a cikk alapjául szolgáló mérkőzésen. A Diósgyőrrel megnyerte az NB2-t, illetve a Ligakupát. A DVTK-nál 74 bajnokin 9 gólt szerzett. 2014-ben az akkor NB2-es Nyíregyházához szerződött, ahol ugyancsak négy évet töltöt el, a DVTK ellen is pályára lépett a 2015-ös Keleti Rangadón. Az Ágasegyháza SE csapatában vonult vissza 2022-ben.
Abdouraman góljai Diósgyőrben:
George Menougong
Négy hónappal később, és ugyanabban a városban született, mint az imént említett Abdouraman. Honfitársához hasonlóan ő is számos egyesületnél megfordult hazánkban. George Menougong első magyar klubja a Nagykállói VSE volt, innen igazolt Jászapatira, ahonnan pedig nem máshova, mint Nyíregyházára vezetett útja. Lippaival egyetemben ő is tagja volt a 2007/08-as NB2 bajnok Nyíregyháza csapatának. Rajtuk kívül egyébként Dejan Vukadinovic, Montvai Tibor, Granáth Balázs és Krajnc Balázs korábbi illetve későbbi DVTK játékosok is tagjai voltak a Ferencvárost is maga mögé utasító együttesnek. Menougong 2010 januárjában igazolt Miskolcra, sajnos fél évvel érkezése után meg kellett tapasztalnia a kiesést. Az NB2-ben kimagasló teljesítményt nyújtott, 11 találattal segítette az együttest. Duplázni tudott a DVSC II, Újpest II, Orosháza csapatai ellen, továbbá a híres bajnokavató mérkőzésen is kétszer talált a kapuba, nála csak Granáth Balázs lőtt több gólt a DVTK-ban a 2010/11-es szezonban. Az élvonalban csak egy találata volt, az viszont segített a Diósgyőrnek 19 év után legyőzni (2-1) a Siófokot hazai pályán az NB1-ben. 2012 nyarán eligazolt a Kazincbarcikához, jelenleg a Hidasnémeti VSC játékosa, ahol eddig több mint 30 találatnál jár.
Menougong beszéde a bajnokavatón:
Granát Balázs
A Győri születésű labdarúgó a Győri ETO-ban kezdte pályafutását, első élvonalbeli talátát a Diósgyőr ellen szerezte 2005 decemberében. A Rába-partról először a Gyirmótnak, majd a Nyíregyházának lett kölcsön adva, végül a Lombard Pápánál kötött ki. A Nyíregyháza színeiben is lőtt gólt a DVTK-nak, a 2008 április 12.-én megrendezett, számunkra 2-1-es vereséggel végződő Keleti Rangadón. 2010 nyarán lett a DVTK játékosa, és habár egy szezont töltött csak a klubnál, a teljesítményére sokáig emlékezni fognak a DVTK-fanatikusok. 23 bajnokin 13 alkalommal vette be az ellenfél kapuját az NB2-es bajnoki cím elhódításával kulmináló évadban, ez talán kicsit megbocsálthatóvá teszi az ellenünk szerzett góljait pályafutása korábbi állomásain. A párjára hivatkozva 2011 nyarán nem hosszabbított szerződést a klubbal, és az osztrák alsóbb ligákba ment. Távozásakor úgy nyilatkozott: "amit Miskolcon megtesznek a szurkolók a csapatért az szavakkal leírhatatlan. A szívem csücskében mindenképpen megőrzöm a Diósgyőrt". Karrierje hátralevő részét az osztrák amatőr diviziókban töltötte, összesen 10 klubban fordult meg, és több mint 160 találat köthető a nevéhez. Többek között az UFC Purbach csapatában 98 meccsen 67 gólt lőtt, míg az ASTV Puchberg színeiben 25 találkozón 21 alkalommal volt eredményes. A Sieggrabben csapatában akasztotta szögre a cipőt.
José Luque
El Capitano. Nehéz elképzelni, hogy egy légiós másfél év alatt úgy beleférkőzik a szurkolók szívébe, hogy utolsó mérkőzésén az egész stadion állva, könnyes szemmel tapsol, őt éltetve. José Juan Luque esetében nem kell elképzelni, hiszen ő maga megtapasztalta ezt Miskolcon. A cantillanai születésű csatár szép karriert tudhatott a háta mögött már azelőtt is, hogy Diósgyőrbe érkezett, hiszen megfordult a Sevilla, Málaga, Espanyol, Elche, és az Atletico Madrid színeiben is. A "matracosokkal" a spanyol másodosztály bajnoka lett 2002-ben, 2005-ben pedig a Segunda Division társgólkirálya lett, 20 találattal - ekkor már a Ciudad Murcia játékosa volt. 2011 tavaszán igazolt a DVTK-hoz, az NB2-es feljutásban 3 találattal vette ki a részét. Az NB1-ben sem állt le a gólontással, a 2011/12-es szezonban 9 alkalommal volt eredményes - többek között egy-egy bombagóllal a Ferencváros ellen Budapesten és Miskolcon egyaránt - ezzel a házigólkirályicímet is elhódította. A következő idényben hat gólig jutott, az évad végén pedig visszavonult a labdarúgástól.
A DVTK tábornak hála egyhamar aligha felejti el a legenda utolsó mérkőzését aktív pályafutása során, hiszen három óriás-mez, több szívhez szóló kiírás, és több ezer piros-fehér karton tette szebbé egy olyan játékos búcsúját, aki másfél év alatt egy egész város, egy egész szurkolótábor végtelen imádatát vívta ki magának. A magyar pályán ehhez hasonlót azt megelőzően, és azt követően sosem látott, óriás pénztárgépszallaggal, konfetti esővel, és temérdek érzelemmel tele lévő búcsúmérkőzésről részletesebben itt írtunk:
Ide kattintva elolvashatod a búcsúmeccsről készült összeállításunkat >>>>>>
Luque 58 bajnokin 18 gólt szerzett Diósgyőrben, és mindössze két olyan bajnoki mérkőzés volt, amin betalált, és nem szerzett pontot a csapat, a Ferencváros ellen 2011 novemberében, illetve a Kispest ellen 2012 augusztusában.
Luque összes NB1-es gólja a DVTK-ban:
Luque búcsúinterjúja:
Luque búcsúja:
A 2011 áprilisi Keleti El-Clásico óta eltelt 14 évben sok minden megváltozott a magyar foci, de legfőképpen a DVTK háza táján. Jártunk Magyar Kupadöntőben, megnyertük a Ligakupát, teleltünk a 3. helyen, de a kiesőzónában is, és a másodosztályt újra megjártuk. Egy szóval: a poklot és a mennyországot egyaránt megtapasztalhattuk. A játékosok, edzők kicserélődték, de a klub tulajdonos is, sőt, már a stadion is más. De egy valami változatlan; ez pedig az örök szenvedély amit a Diósgyőr szurkolók éreznek a csapat iránt. Lehet akárki itt a klubvezető, tulajdonos, edző, játékos, és szerepelhet akármelyik osztályban a csapat, egy valaminek a folytonos jelenlétére biztosan lehet fogadni, az pedig a párját ritkító támogatás, amit évről évre kap a csapat a szurkolótáborától. Májusban ismét megrendezésre kerül a Keleti Derbi, és a fiúknak ismét szükséges az Ultras Diósgyőrtől jól megszokott, 90 percen át nem szűnő buzdításra. Előtte viszont vár még néhány feladat a csapatra, hogy messzebb ne menjek, most szombaton a Győr együttese ellen.
Amennyiben ott voltál a 2011. április 17.-i Keleti Rangadón, várjuk sztorijaid, élményeid a kommentekben!
Ott voltam, felejthetetlen azóta is!
A legjobb hangulat amit átéltem.Még most is könnyes a szemem.Aki egy ilyet egyszer átél azt örökre magával ragadja.Nekem különösen tetszett amikor ez szólt. Ezek vagytok:Csicskák×2Ezt hoztuk nektek GYŰLÖLET GYŰLÖLET!
Meccs hetében egy zh-m (komolyan vettem a szerdától várom én ezt a szép napot) következő héten meg még két zh-m bánta ezt a meccset, de az utolsó percig minden megért az a nap.
Elképesztő nosztalgia ez a poszt, a benne lévő videókkal, tényleg, mint egy időutazás, hihetetlen, hogy repül az idő. A 2010-es évek eleje elképesztő volt, különösen nézőszámban, a meccsek hangulatában.
Nem csak különvonat ment ám... Mi kimentünk a Tiszaira hangolódni és úgy kocsival. Tokaj már tele volt diósgyőriekkel. A stadionban pedig a teli kanyar...micsoda meccs,micsoda élmény! Aki ott volt sosem felejti,leszámítva azt a csákót, aki már akkor is kint aludt a fűben, mikor odaértünk és még akkor is,mikor indultunk haza:)
Volt sok emlékezetes derbi ellenük, de ez nagyon ott volt a top 3-ban...Kár , hogy "beszűkült" a hely ott, Nyíregyen is zsugorodott a stadion és így a vendégszektor is sajnos...
14 éve? Mintha ma lett volna felejthetetlen élmény volt. Régi hangulatot már sose jön vissza.