Ébresztőt fúj az MLSZ: nem adtunk el játékosokat, miközben a légiósok jöttek-mentek

Sajtófigyelő - rangado.24.hu

Az MLSZ második alkalommal készítette el „Professzionális futballkörképét”, amelyben összehasonlítja az európai országok, és azon belül a tágabban vett régiónk 13 országának – Belgium, Dánia, Ausztria, Svájc, Svédország, Görögország, Lengyelország, Csehország, Horvátország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia – első osztályú labdarúgó-bajnokságainak piaci viszonyait az NB I-gyel, külön fókuszál az OTP Bank Ligára, és beszámol a saját szervezésű rendezvényei gazdasági eredményeiről is.

A rangado.24.hu elkészítette a 152 oldalas prezentáció esszenciáját. Ebből idézünk.

A nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében az MLSZ az UEFA mintáját követve a klubok naptári évre vonatkozó beszámolóit használta. A terjedelmes, 152 oldalas prezentációkban található honi pénzügyi adatok forrása azonban nemcsak a klubokat működtető gazdasági társaságok publikus éves beszámolóira támaszkodik – az MLSZ-riport olyan pénzügyi mutatókra is épített, amelyeket a magyar szövetség a saját maga által kötelezővé tett adatszolgáltatásokból olvasott ki, majd fésült össze a nyilvános információkkal.

A kiadvány elég alapos képet fest a magyar klubfutball gazdasági és szakmai működéséről, európai, illetve regionális helyzetéről. Egy baj van csak vele, az 55 ország kismillió adatmennyiségének összegereblyézése időigényes, emiatt csak a 2022-es naptári évet és hazai szinten a 2022/23-as bajnokságot veszi figyelembe.

Ennél fogva nehezen egybevethető a jelen pillanattal, a 2024-re igaz valósággal. Ezért időről időre, ahol szükségét érezzük és pontosnak vélt adat áll a rendelkezésünkre, utalást teszünk a jelen helyzetre.

Európa közepének a közepén

Az MLSZ nem rejti véka alá, hol ég(ett) a ház és mely területen volt viszonylagos sikeresség. A magyar labdarúgás első osztályának teljes működési bevétele a 2022-es üzleti évben például 158 millió euró volt. A szövetség munkatársai a 2022-es 391 forintos euróárfolyamon számoltak, így ez az összeg magyar fizetőeszközre fordítva 61,778 milliárd forint a 12 klub esetében. Ez a szám 8 százalékkal kevesebb, mint 2021-ben volt és a velünk együtt 14 ország első osztályú bajnokságát összevető nemzetközi rangsor közepére, a 7. helyre vezérli az NB I-et.

Az NB I kosarában az MLSZ

• 28,2 százalékot mutatott ki szponzorációs,
• 26,6-ot egyéb működési,
• 12,8-at közvetítési jogdíj,
• 11,4-et kereskedelmi bevételként.
• 11,2 százalék érkezett az UEFA szolidaritási alapból és díjbevételekből,
• míg 9,8 százalékot tett ki a jegyértékesítésből származó bevétel.

A magyarországi bevételek százalékos megoszlásában nem jelentkezett lényegi eltérés a 13-as nemzetközi mintához képest. Az UEFA 55 tagországának „pizzaszeletéhez” képest azonban nálunk kiugróan magas az egyéb bevételek aránya, és jelentősen alacsonyabb a közvetítési jogdíjbevétel. Utóbbiban a torzulást a topbajnokságok, különösen a Premier League tévés bevételeinek minden más országéval összehasonlíthatatlan mértéke okozza.

A Futballkörkép arra is rámutat, hogy 2021-hez képest (37%) „klubjaink nem támaszkodtak annyira a szponzorációs és reklámbevételekre (28%), viszont megnövekedtek az egyéb működési bevételek, amelyek 2021-ben 23%-ot tettek ki a magyar kosárban, míg 2022-ben már 27%-ot.” A tanulmány ebbe az utóbbiba, az egyéb bevételek kategóriába sorolja „a labdarúgó klubok számára működésük finanszírozása érdekében a nemzeti labdarúgó-szövetségektől, állami vagy önkormányzati szervezetektől, harmadik féltől, illetve kapcsolt vállalkozástól folyósított összegeket”, illetve a „nem labdarúgással kapcsolatos tevékenységekből származó bevételeket, a rendkívüli bevételeket, valamint az egyéb, beszámolóban nem részletezett működési bevételeket.”

Az NB I-es klubok működési ráfordításainak átlaga 2022-ben 9,87 millió euró, azaz 3,86 milliárd forint volt, amivel az összeurópai minta 18., míg az MLSZ nemzetközi mintájának 9. pozíciójába vitte a magyart. Jellemzően a nagyobb GDP-vel rendelkező országok bajnokságai előzik meg az NB I-et, de például mögöttünk van a 40 milliós Lengyelország bajnoksága, valamint Csehországé és Romániáé is.

2022-ben „a legnagyobb költségvetéssel rendelkező Ferencváros 20-szor akkora éves bevétellel rendelkezett, mint a legkisebb költségvetéssel rendelkező ezüstérmes Kecskemét” – írja az MLSZ.

Ez a számok nyelvére lefordítva annyit tesz, hogy míg a Kecskeméti TE 2,2 millió eurós (877 millió forint) bevételt mutatott fel, addig a Ferencváros 17,678 milliót (6,912 milliárd).

Ez az arány egyáltalán nem kiugró a 13 európai ország összevetésében, ahol a két végletet Szerbia 78-szoros és Svájc 6-szoros klubbevétel különbsége adta. (A szövetség klubbevételként az értékesítés nettó árbevételének – jegyértékesítés, kereskedelmi bevétel stb. –, az aktivált saját teljesítmény értékének – saját nevelésű játékosok értékesítése – és az egyéb bevételeknek – kapott támogatások, játékosértékesítés – az összegét tekintette.)

Tovább a rangado.24.hu-ra a teljes cikkre >>>>>>>>>>>>

forrás: rangado.24.hu