Üdv a klubban, Szergej!

Legyen most szomorú a hazaút a debrecenieknek

Unalmas volt a kupameccs, mert annyira látszott a két csapat közötti különbség, hogy nem igazán tartogatott izgalmat az összecsapás. Simán nyertünk sok gólt lőve és készülhetünk a következő vizsgára. Mindenki örül, mert úgy tűnik, hogy végre komolyan vesszük a kupát és rúgjuk a gólokat számolatlanul.

De nem mindenki. Újra jönnek a károgók és már Szergej is közéjük tartozik. Egy ilyen meccs után ki van akadva, és leteremti a játékosokat a félidőben és a meccs után is. Hát milyen diósgyőri ez az ember? Ennek semmi nem jó? KÁ-RO-GÓ!

Vagy mégsem? Lehet, hogy csak a jó eredmény ellenére látja a hibákat és látja azt, hogy miben lehetne fejlődni? Lehet, hogy folyamatosan jobbat akar, mert ő nem elégszik meg a langyos vízzel? Nem elég neki a kettes a felelés után, ötöst akar? Ha ötöst kap, akkor meg majd dicséretet szeretne? Nagyon közel áll hozzám ez a mentalitás és az, hogy ezt nyíltan vállalja. Nem azt olvashatjuk a meccs után, hogy a fiúk mindent megtettek és élvezetes meccset játszottunk, sok sikert az ellenfélnek és várjuk a következő párharcot. Ő azt látja, hogy kaptunk két gólt és azt, hogy néhol nem működött a taktika és többet is rúghattunk volna. Ez visz előre! Ebben a gondolkodásban van benne a győzelem, a fejlődés, és az ilyen ember nem elégszik meg azzal, hogy van csapat és az éppen az első osztályban szerepel. Mindenkit le akar győzni és mindent meg akar nyerni. Szóval, üdv a károgók klubjában Szergej! Kösz, hogy jöttél!

Szombaton a Loki ellen kell majd megmutatnunk, hogy mit is tudunk, és az ellenfelünk edzője nagyon elismerően nyilatkozott a csapatunkról és az első háromba várja a Diósgyőrt. Persze, lehet ez egy udvarias elszólás is, de én inkább hiszek abban, hogy szakmailag elemezte a csapatunkat és így jutott erre a következtetésre. Érdemes megnézni, hogy miket mondott rólunk. Mindenesetre azt szerintem leszögezhetjük, hogy régen vártuk úgy a debreceni csapatot, hogy előre ne adtuk volna oda a három pontot nekik gondolatban. De most én egyet sem adok.

Bízom abban, hogy győzelemmel vonulunk majd le a pályáról, mert számomra a Debrecent legyőzni mindig is fontos volt. Nem felejtem el azokat a meccseket, amikor megsemmisítő vereségeket mértek ránk és annyit rúgtak, amennyit bírtak. Előre elkönyvelték a kilenc pontot és többnyire meg is szerezték. Nem felejtem el a keserű hazautakat sem a cívisvárosból.

Szóval, én így készülök erre a meccsre. Azon kívül, hogy igazi erőpróba lesz a csapatnak, végre szurkolói szemmel is értékelhető jelenlét várható a vendég szektorban. Ráadásul nem lesznek egymásra vadászó csoportok az utcán, hanem olyan hangulat lesz, ami ritka a magyar pályák közelében. Ami talán a régmúlt időket idézi majd, amikor mindkét táborból zengett, hogy Hajrá vidék!

Belegondolni nagyon jó ebbe, de nekem minden gondolat végére odakerül, hogy azért nyerjünk is. Várom a meccset, mert fantasztikus szurkolói élmény lesz és erre biztosan érdemes lesz elhozni olyan ismerősöket, akik nem járnak a stadionba. Előre elmondható, hogy olyan hangulat lesz, amibe bele lehet szeretni. Szóval jöjjön mindenki és hozzon magával valakit!

De azért nyerjünk is…