Banner

Bajúsz Endre az elválás okairól, a fiatalok szerepeltetéséről, a saját jövőjéről

Szerző: Jáborcsik András | 2024-11-11 17:30:00

Sajtófigyelő - boon.hu


A DVTK NB I-es labdarúgócsapatánál ezen a héten sportigazgató váltás történt, dr. Bajusz Endre távozott, aki helyett Horváth Csenger érkezett.

A változás után a leköszönő sportvezető a boon.hu-n nyilatkozott a váratlan eseményről.


A DVTK közleménye szerint közös megegyezéssel bontottak szerződést, de mivel olyan helyzet csak elméleti síkon létezik, hogy két félnek egy időben, egyszerre jut az eszébe, hogy köszönjünk el egymástól, meg kell kérdezni: ki kezdeményezte az elválást?

Az utóbbi időben sokat gondolkodtam a felmondáson, de végül nem én kezdeményeztem. Sántha Gergellyel, a munkáltatómmal ültünk le, aki elmondta, hogy a tulajdonos utasítására, kérésére el kell váljanak az útjaink, és ő szeretné, ha ez közös megegyezéssel történne, ha így zárhatnánk le az együttműködést.



Mi hangzott el okként?

Tulajdonképpen az, amit később, az új sportigazgató bejelentése tárgyában tartott sajtótájékoztatón is mondott dr. Magyar Mátyás, kiemelve, hogy nem megfelelő ütemben haladunk a célok elérése felé, illetve, hogy fizikálisan gyenge állapotban van a csapat, hogy kevés edzésünk van, hogy ezeken nem kellő intenzitással dolgozunk. Én ezt a szakmai felvetést másképp látom, többször is megvizsgáltuk, felmértük a csapat erőállapotát, objektív mérési adataink vannak, nemzetközi trendeket vettünk alapul, amelyek azt igazolták, hogy ezen a téren a DVTK kiváló munkát végez. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint, hogy az elmúlt héten 3 mérkőzést játszottunk, és a Paks elleni utolsó mérkőzésen sem lehetett panasz az erőnlétre. Mindig lehet többet, jobban csinálni, több út vezet a sikerhez, mindenkinek szíve joga megállapításokat tenni, de eredményesség szempontjából a DVTK a működésem során megfelelt a követelményeknek.

Azzal egyetért, hogy nem megfelelő ütemben haladtak a kitűzött célok felé?

Annak idején engem Sántha Gergely hívott a DVTK-hoz dolgozni, a pénzügyi osztályra, hogy jogi végzettségemmel, és a Magyar Labdarúgó Szövetség TAO-támogatás jóváhagyási osztályán szerzett tapasztalataimmal segítsem a klub építését. Aztán miután a 2021/22-es szezonban nem jutott fel a csapat az NB I-be, egy nagy űr keletkezett, néhány héten belül tulajdonképpen egy szakmai csőd alakult ki. Ekkor merült fel, hogy segítsek sportszakmai téren, hiszen van labdarúgó múltam. A helyzet nagyon kedvezőtlen volt. A labdarúgók profiljainak megvizsgálása során arra jutottunk, hogy sokan nem alkalmasak arra, hogy az élvonalba juttassák a csapatot. Ráadásul volt egy olyan tulajdonosi nyomás – teljesen jogosan – hogy ha az előttünk álló szezonban sem sikerül kiharcolni a felkerülést, akkor a finanszírozásban óriási elvonások lesznek, jelentősen csökkentik majd a büdzsét, vagyis egy esély maradt: a most vagy soha. Gyorsan kellett cselekednünk, olyan játékosokat igazoltunk, akik támadásban, támadójátékban erősek, mert ilyen típusú labdarúgók kellettek a feljutáshoz. Ehhez az anyagi fedezetet a tulajdonos biztosította. Teljesen le kellett cserélni a játékoskeretet a korábban kialakított klubfilozófiát pedig figyelmen kívül hagyni, mert a harcias, inkább direkt focira épülő stílus nem garantálta az eredményességet. Szergej Kuznyecovval sikerült rendezni a sorokat, rövid időn belül támadó szellemű csapatra formálta át a keretet, és sikerült visszajutni az első osztályba. A feljutást követően, az új célokhoz, új játékosokat kellett keresnünk, hogy ne essünk ki, hanem egy stabil középcsapattá váljunk. Ehhez ismét jelentősen frissíteni kellett a keretet. A nemzetközi piacról tudtunk szabadon igazolható labdarúgókat hozni, és ekkoriban nem a játékos profilok, filozófiák mentén kellett dönteni, a minőség volt az elsődleges szempont, és szerintem ezen a téren a kiválasztások döntő többsége jól sikerült. Talán az is igazolja, hogy a DVTK jelenlegi vezetőedzője is eredményes szinten tudta folytatni ezzel a kerettel a munkát. Csapatunk a 12 csapatos bajnokságban végül a 7. helyen zárt. Ezt követően, az idén nyáron jutottunk el oda, hogy új célt fogalmazott meg a tulajdonos, ami az első hatba kerülést, jellemzően a 4-5. helyek elérését jelenti.



A startot követően, három forduló alatt ettől messzire kerültek.

Már elkezdődött a bajnokság, amikor megkaptuk a Honvédelmi minisztériumtól azt a dokumentumot, amely tartalmazta, hogy az akadémiai támogatást, - az akadémia büdzséjében jelentősnek számító, százmillió forintokban mérhető anyagiakat - milyen feltételek teljesülése esetén kapjuk meg. Ez a tétel nem tévesztendő össze a Magyar Labdarúgó-szövetség teljesítmény ösztönzőjével, amelyet a közvélemény fiatal szabályként is ismer. Az MLSZ a 2004. január 1-je után született játékosok szerepeltetését ösztönzi, a minisztériumnál mások a kritériumok, ott a 2003. január 1-je után született játékosok után jár támogatás, abban az esetben, ha a játékos akadémián nevelkedett, és van magyar állampolgársága. A lényeg az, hogy augusztusban derült ki véglegesen, hogy az akadémiai támogatás elnyeréséhez az NB I-es csapatban meccsenként 2-3 fiatalnak kell 90 percet a pályán töltenie egy időben. Szóval ez az előző idényhez képest új helyzetet teremtett.



De ez nem csak a DVTK-t állította új helyzet elé, hanem más csapatokat is.

Ez igaz, de nem mindenkit. Ugyanis az élvonalban szereplő csapatok közül nem mindenkinek van akkreditált akadémiai képzése, amelyet a Honvédelmi minisztérium kiemelten támogat. A Debrecen, a Győr, az MTK, a Puskás, a Ferencváros közéjük tartozik, viszont a többi csapat nem. Mi a kiemelt státusz elnyerésével kötelezettséget vállaltunk arra, hogy a klubnak, illetve a magyar labdarúgásnak fiatal játékosokat nevelünk, ezért cserében jelentős állami támogatásban részesülünk. Azt azért hozzá kell tegyem, hogy a DVTK akadémia az egyik legfiatalabb akadémia, a kollégium most épül, a valódi tehetségfejlesztés kialakítása még folyamatban van. Tisztában vagyunk a fiatalok képességeivel, a korosztályok meghatározó szereplőivel, azzal pláne, hogy az U19-es csapatnál mi történik, hogy az NB III-ban kik, hogyan, és miért játszanak, nem is szólva a kooperációs partnerünknél, az NB II-es Kolorcity Kazincbarcika SC-nél foglalkoztatott játékosokról. Utóbbi klubnál, az utánpótlásból kikerült játékosaink fejlesztésében, valamint a gördülékeny együttműködésben Sztupák Péternek és Koszta Péternek van nagy szerepe, és köszönet jár nekik. Az akadémiai percek tekintetében a 2. helyen állunk jelenleg, úgy, hogy a szezon elején komoly nehézségeink voltak.


Tovább a boon.hu-ra a teljes interjúra >>>>>>>>


forrás: boon.hu



És ezt olvastad már?
Hozzászólások

2024-11-13 20:08:06 Narancs öves, Tag

Köszönünk mindent amit "tett",de hagyjuk már  ez  a bullshitet,egy kimért rideg ember volt aki semmilyen irányba nem nyitott,főként nem a szurkolók felé!Nemzetközi kapcsolat és scouting rendszer egyaránt nem volt!Kuznyecovnak a volt kapcsolatrendszere alapján idehozott játékosok jól "sültek"melyekre gyakorlatilag felsőbb jóváhagyás után rábólintott ennyi semmi több!Nonszensz láthatjuk a mostani igazolások mennyit is érnek!Ez lett a veszte!Lehet itt szépíteni az eredményekkel,az égvilágon semmi köze nem volt hozzá érdemileg!

11. mr-d |Válasz erre: 5. mr-d
2024-11-13 11:24:17 Fekete öves, Őstag

ha a támogatási összegeket megnézzük, érthető, miért mondta Magyar, ha nincs feljutás, akkor visszaesik a büdzsé. az NSÜ kb 1,8 milliárdot fizetett 2022/23 szezonra sportszakmai célok megvalósítására, ehhez képest 330 milliót tavaly. mindenki gondolja végig, lett volna-e esély csökkentett költségvetéssel feljutni. gondolja ezt az is végig, aki Kuznyecovot kártékony edzőnek tartja. az is látszik az összegekből, hogy bár az NB1-ben jelentősen nagyobb az mlsz támogatás, de szinte kizárt, hogy nőtt volna az össz költségvetés. bár azt nem tudjuk, lett-e átcsoportosítás a bérkeret növelésére. azt tudjuk, a költségvetés 70-75%-a bérekre megy el. ami magyar viszonylatban nem sok, de nemzetközileg igen. ez az arány várhatóan módosul, a háttérmunka javára.

Banner
Mégsem

Loading...
Üzenet küldése...