Aludva a Paks elleni bajnokira

Imre Robi írása az 1910.hu Facebook oldaláról

Mindenekelőtt azzal kezdeném, természetesen megértem sokak csalódottságát, viszont a pillanatnyi letargián kívül semmi sem indokolja, hogy bárki Dambrauskast kritizálja. Másfél hete ismerkedik a csapattal, nyilvánvalóan időbe fog telni, amíg egyrészt leoktatja a játékosoknak az elképzeléseit, elfeledtetve velük azt, amit eddig játszaniuk kellett, másrészt az lehet az érzésünk, fizikálisan is szintet kell lépnünk, a jelenleginél lényegesen jobb kondíció kellene egy kombinatív, a mostaninál sokkal több mozgást igénylő támadójátékhoz.

Ősszel láthattuk, hogy a paksiakat egy stabil kontrajátékkal akár a saját pályájukon is le lehet győzni, Valdas Dambrauskasnak azonban nem ez lesz az elképzelése.

- A korábbi, sokszor látott 4-1-4-1-et védekezésben ezúttal helyenként felváltotta az 5-3-2, nem tartom kizártnak, hogy a Paks két csatáros rendszerére tekintettel. Labdakihozataloknál szinte ugyanazt láttuk, mint legutóbb, 3-2-5-re váltottunk, Gera fellépett a támadósor szélére, Tiéhi pedig visszazárt Vallejo mellé, segítve a labdás védőket. Hogy támadásban mi volt az elképzelés, azt nehéz lenne utólag megítélni, végig az lehetett az érzésünk, hogy sokan keresik a helyüket a pályán, amit a legjobban azok a passzok támasztottak alá, amelyek olyan helyekre érkeztek, ahol a közelben sem volt csapattárs. A mérkőzés végén Dambrauskas is elmondta, éppen egy új játékrendszert próbálnak megalapozni Diósgyőrben, ami okozhat némi zavart a fejekben.

- A kezdőcsapatból kikerült a múlt héten kissé bizonytalan Simon Barna, akit Artem Odyntsov váltott, a támadósorban pedig a legutóbb kiváló Vancast Jurek Gábor helyettesítette. Odyntsov végül 3 védéssel zárt, a két kapott gólról nem tehetett. 85 %-os pontossággal passzolt, a lábbal való magabiztosabb játéka jó eséllyel szerepet játszott abban, hogy visszakerült a kezdőbe, azonban kissé kezd aggasztó lenni, hogy nincs két egymást követő bajnokink, ahol ugyanaz kezd az egyik legfontosabb poszton.

- Az edzőváltás egyik nagy nyertese Bozsidar Csorbadzsijszkij ezúttal is kezdett, legutóbb Lamine Colley, ezúttal bármelyik, fizikálisan erős paksi támadó indokolhatta a kezdőbe jelölését. A helyszínen neki tulajdonították az első, szögletet követő találatot, viszont jegyzett 7 felszabadítást és 1 blokkolt lövést, valamint megnyerte a párharcai felét (5/10). Labdakihozatalokban nem annyira erős, mint Lund, ami akkor lett látványos, amikor Tiéhi már nem volt a pályán.

Bárdos Bence jegyzett 8 felszabadítást valamint 1-1 blokkolt lövést, labdaszerzést és szerelést, a 9 párharcából pedig 4-et nyert meg. A szélsővédők közül ezúttal is Gera Dani teljesített halványabban, Sinisa Sanicanin több felszabadítást (10–3) több blokkolt lövést (2-1) és több labdaszerzést (1–0) jegyzett, ráadásul több párharcát is nyerte meg (7/12 és 6/18), arról nem is beszélve, hogy a bosnyák egy kulcspasszt is kiosztott. Gerának nagyon meggyűlt a baja Osváth-tal, a második paksi gól is ebből a párharcból indult, Dani nem tudta megtartani a labdát, majd kocogott a vendég (általában jobb, most viszont) balhátvéd mögött. A helyzetünkön az sem segített, hogy Gera sokszor meglehetősen egyedül volt, mert bár Jurek a másik szélen besegített a védekezésben, Acolatse többször is fent ragadt, így juthatott ezen a szélen Papp Kristóf is nem kevesebb, mint 4 kulcspasszig.

- A középpályánk legnagyobb pozitívuma, hogy az edzőváltás újra életet lehelt Vallejoba, kérdés nélkül a legjobb hazai játékos volt. 102 alkalommal találkozott a labdával, 96 %-os pontossággal passzolt, ráadásul 10 indításából 8 is pontos volt. 11 párharcából 8-at is megnyert, és védekezésben is tett a közösbe 2 felszabadítást, 4 labdaszerzést és 6 szerelést. Végre jöttek tőle a vertikális passzok is, nem rajta múlott a vereség, többször is csak szabálytalanul tudták megállítani. Christ Tiéhinek sincs szégyellnivalója, 92 %-os passzpontossága, 1/1 sikeres csele és egy technikailag kiváló kapáslövése volt, egy hozzá hasonló box to box középpályás munkája legtöbbször nem látványos, de annál inkább hasznos, főleg a labdakihozataloknál, illetve volt egy-egy felszabadítása, blokkolt lövése és labdaszerzése. A cseréjét valószínűleg az indokolta, hogy Klimovich előrejátékban hatékonyabb.

Holdampf Gergőnek kissé szürkébb meccse volt, a 74 %-os passzpontossága a legrosszabb a 3 középpályás közül, a 9 párharcából csak 2-t nyert meg, védekezésben nem jegyzett sem felszabadítást, sem labdaszerzést vagy szerelést. Indokolt volt a cseréje ezúttal, Rakonjac érkezett a helyére.

- Eleinte nem értettem, miért került ki a támadótrióból a Puskás Akadémia ellen kiemelkedően játszó Rudi Pozeg Vancas, a helyére bekerülő Jurek Gábor sajnos nem tudta ott folytatni, ahol a felcsútiak ellen abbahagyta: bár 3 kulcspasszt is kiosztott, ez elsősorban úgy jött össze, hogy 19 beadást kísérelt meg, amelyek közül 4 talált csapattársat. Három alkalommal próbálkozott csellel, egyik sem volt sikeres, a 9 párharcából egyet sem nyert meg, sajnos nem fogott ki jó napot, akár már a félidőben jöhetett volna a helyére Vancas.

Az általában csak kontrákban erős páros, Acolatse és Edomwonyi játékában sem volt sok köszönet, bár mindkettejüknek volt egy-egy kulcspassza, Elton 4/16 sikeres párharca, 1/4 jó csele az ő kvalitásait ismerve borzasztóan gyenge mutató, Bright pedig csatárként mindössze 1 lövésig jutott és 5-öt nyert meg a 18 párharcából. Utóbbinak talán sosem volt még jó meccse Diósgyőrben úgy, hogy háttal helyezkedik a kapunak, ez egyáltalán nem az ő stílusa, sokkal inkább fekszik ez a csereként érkezett Marko Rakonjacnak.

- Dambrauskas lecserélte majd’ a teljes középpályát és támadósort, de ez sem lendített a játékunkon. Ahogyan az korábban szóba került, látványosan ötlettelenek voltunk, egy Acolatse fejesen és egy Tiéhi átlövésen kívül esélyünk sem volt érdemben veszélyeztetni. Végig statikus volt a játékunk, nem segítettük ki a labdás embereket, senki sem húzott váratlant, nem jöttek a jó utolsó passzok. - A dominánsabb játék a számok terén megvalósulni látszik (61 % - 39 % arányban volt többet nálunk a labda, és lényegesen több passzunk volt, 436 - 235), viszont ennek a dominanciának a szurkolók szemében kizárólag akkor lesz jelentősége, ha a paksiakhoz hasonlóan a támadásaink nagy részét lövéssel tudjuk majd befejezni.

- A vezetőedző a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, ahogy tisztul a fejekben, hogy kinek mi is a szerepe, javulni fog a teljesítményünk. Hiányolta a hatékony játékkapcsolatokat, a felállt védelem elleni játékunk minőségét, illetve kritizálta a pontrúgások elleni védekezésünket, remélhetőleg a jövő heti, Fehérvár elleni idegenbeli bajnokiig kijavítjuk a tegnap látott hibákat.

fotó: dvtk.eu