Úgy tűnik, reklámblokkolót használsz :(
A weboldal üzemeltetését hirdetésekből tudjuk finanszírozni. Kérünk támogass minket azzal, hogy engedélyezed a reklámokat.
A diósgyőri birkózás hősei voltak a vendégeink
Szerző: Jáborcsik András | 2023-06-20 09:07:00Összefoglaló a beszélgetésről.
2023. május 24-én immár hetedik állomásához érkezett a Nyitva van a pálya - Történetek a DVTK legendás évtizedeiből című beszélgetéssorozat. Az amigeleken.hu ezúttal a diósgyőri birkózás hőseinek a pályafutását bemutató beszélgetésre hívta a birkózás szerelmeseit.
A beszélgetés vendége négy diósgyőri birkózó legenda volt, a DVTK egyetlen olimpiai bajnoka, Repka Attila, valamint három egykori sokszoros magyar bajnok birkózó: Szabó Lajos, Szalontai Imre és Deák-Bárdos Mihály. A beszélgetésen természetesen megemlékeztünk Szalontai Zoltánról is, akinek pályafutása szinte teljesen egybefonódott testvéréével valamint Szabó Lajoséval, akit a szakma Pipiként ismer.
A meghívott vendégek eredménylistája:
Deák-Bárdos Mihály: Európa bajnok, tizenötszörös egyéni magyar bajnok, hatszoros világbajnoki ezüstérmes, kétszeres Európa bajnoki ezüstérmes és háromszoros bronzérmes, négyszeres olimpikon.
Repka Attila: Olimpiai bajnok, Ifjúsági világbajnok, négyszeres Európa bajnok, tízszeres egyéni magyar bajnok, világbajnoki ezüst- és bronzérmes, Európa bajnoki ezüst- és bronzérmes
Szabó Lajos: Hétszeres egyéni magyar bajnok, olimpiai 4. helyezett, kétszeres Európa bajnoki ezüstérmes
Szalontai Imre: Nyolcszoros egyéni magyar bajnok, Európa bajnoki ezüstérmes
A beszélgetésre teljesen megtelt a Polgármesteri Hivatal díszterme, nagy létszámban tisztelték meg a nagy elődöket a DVTK birkózó szakosztályának vezetői, edzői és az ifjú tanítványok. Kónya Lajos egykori diósgyőri birkózó vezetésével eljöttek a kazinbarcikai birkózó palánták is.
A közönség egy hamisítatlan időutazáson vehetett részt, hiszen a négy birkózó három különböző időszakban versenyzett. Gyere és szállj fel velünk a képzeletbeli időgépre! Bízunk benne, hogy ezzel az összefoglalóval sikerül felcsigáznunk az érdeklődéseteket és megtekintitek a kétórás beszélgetésről készült videót, amit a cikk végén találtok majd.
A közönség soraiban foglalt helyet Szalontai Zoltán lánya, a diósgyőri birkózás atyjaként tisztelt Gutman József lánya, valamint Kállai Klára is, aki a Miskolcról elszármazott egykori diósgyőri birkózó Ráskövy István unokahuga. Ráskövy az 56-os forradalom leverése után vándorolt ki Ausztráliába, és később már ausztrál színekben indult az olimpián.
A beszélgetést megelőző napon volt a birkózás nemzetközi napja, aminek alkalmából köszöntöttük a diósgyőri és barcikai birkózó család tagjait.
Kedves vendégeket is köszönthettünk még a közönség soraiban. Eljött Jászkai Imre, aki 1976 és 85 között 68 kg-os súlycsoportban egyaránt háromszor szerzett bajnoki ezüstérmet és bronzérmet szabadfogásban. Imre négyszeres veterán világbajnoki címmel is büszkélkedhet.
Lakatos Győző 1996-ban 74 kg-os súlycsoportban szerzett magyar bajnoki aranyérmet szabdfogásban, emellett négy alkalommal volt ezüstérmes és kétszer bronzérmet akasztottak a nyakába az országos bajnokságokon. Jászkai Imréhez hasonlóan ő is veterán világbajnok.
Mindketten az ifjú diósgyőri birkózóknak oktatják a birkózás fortélyait.
Szabó Ferenc kötöttfogásban két alkalommal, 1982-ben és 1985-ben szerzett bajnoki bronzérmet a 100 kg-os súlycsoportban a vasgyári klub képviseletében.
Bal oldali képen Kállai Klára, Ráskövy István unokahuga. A jobb oldali kép 2002-ben készült a Zágrábban megrendezett veterán birkózó világbajnokságon. Bal oldalon öltönyben Ráskövy István, mellette Jászkai Imre, míg jobb oldalon Lakatos Győző áll.
Ráskövy István 1958-68 között hét ausztrál bajnokságot és három olimpiai válogatóversenyt nyert meg, az 1964-es tokiói olimpián kilencedik lett. Visszavonulása után az ausztrál válogatott edzőjeként és sportadminisztrátorként dolgozott, tevékenykedett nemzetközi bíróként is, valamint az ausztrál birkózódelegációk vezetőjeként is.
A beszélgetés elején elmesélték vendégeink, hogyan kerültek gyerekkorukban a birkózás közelébe, milyen reményekkel vágtak neki ennek a nagy utazásnak. Ketten közülük (Szalontai Imre és Deák-Bárdos Mihály) labdarúgónak készültek, de a magyar sport nagy örömére Gutman József illetve Juhász József átcsábította őket a birkózószőnyegre az ízeltlábúaktól.
A Szalontai testvérek és Szabó Lajos eredménylistájából szemezgetve arról kérdeztem Szalontai Imrét, milyen érzés volt 1974-ben 19 évesen az első felnőtt magyar bajnoki évében öccse, a 18 éves Zoltán ellen vívni az 52 kg-os szabadfogású döntőt, aki akkoriban sorkatonaként a Honvédben versenyzett.
A következő évben, 1975-ben pedig Imre újra döntőt vívott 52 kg-ban, de ekkor testvére már súlycsoportot lépett, a saját súlycsoportjában pedig megjelent a Csepel Autó ifjú reménysége, Szabó Lajos. 1978-tól, amikor Pipi leszerelt, a három, később elválaszthatatlan birkózó már egyaránt diósgyőri színekben versenyzett immár más-más súlycsoportban.
Ez a három nagyszerű birkózó a diósgyőri birkózás egyik legsikeresebb korszakát produkálta, három olyan év is volt (1979, 1981 és 1982) amikor saját súlycsoportjukban egyaránt magyar bajnoki címet szereztek, illetve az 1982-es várnai Európa bajnokságról mindhárman ezüstéremmel tértek haza.
Ezt követően egy meglepetés következett, ugyanis Klinga László, Szabó Lajos és a Szalontai testvérek egykori versenytársa, majd később válogatott edzője köszöntötte a beszélgetés résztvevőit video üzenetében.
Repka Attila hihetetlen pályafutást tudhat maga mögött, hiszen a 68 kg-osok kötöttfogású mezőnyében tíz magyar bajnoki aranyérmet szerzett, ráadásul első felnőtt évében mindkét fogásnemben diadalmaskodott. A beszélgetésen mesélt a bal oldali fotóról is, amelyen edzőjével, a korábbi sokszoros szabadfogású magyar bajnok Szalontai Zoltánnal edz. Elmondta, hogy klubjában szinte kizárólag szabadfogásban edzett és csak a válogatott felkészülés alatt birkózott saját fogásnemében.
Deák-Bárdos Mihály pályája Diósgyőrben kezdődött és itt is fejeződött be. Elképesztő eredménysort tudhat ő is maga mögött. Húsz éven keresztül volt a legnehezebb súlycsoport élmezőnyében, tizennegyedik egyébi bajnoki címét 38 évesen szerezte Cegléden, immár Repka Attila segítségével. Érdekesség, hogy 1995-ben és 1996-ban még szabadfogásban szerzett érmet a magyar bajnokságon. 2003-ban a Vasas versenyzőjeként mindkét fogásnemben diadalmaskodott, 2004-ben pedig egy arany és egy ezüstérmet szerzett. Az angyalföldi klub örökös bajnoki címmel köszönte meg neki fantasztikus eredménysorát.
Hogy minek köszönhette ezt a páratlan eredménysort, arról a következőket mondta egy interjúban: "A kondíció szól mellettem, az mindig az előnyöm és a fegyverem volt. Azt a stílusú birkózás, amit én csinálok, nem sokan bírják." A beszélgetésen bővebben is kifejtette, mit is kell érteni az ő stílusán.
Mindkettőjüket arra kértem, hogy világítsák meg a laikusok számára, milyen az, amikor egy versenyző mindkét fogásnemben birkózik egy versenyen, hiszen a kívülálló azt gondolná, hogy teljesen eltérő mozgást igényel a két fogásnem.
Attila egy érdekességet is megemlített a 86-os schifferstadti junior világbajnoksággal kapcsolatban. A döntőt ugyanis a házigazda németek versenyzőjével vívta és tudott volt, hogy az eredményhirdetésnél az érmeket Németország akkor kancellárja, Helmut Kohl fogja átadni. Attila gondoskodott róla, hogy elrontsa a németek örömét és végül az ő nyakába akasztotta a kancellár az aranyat.
A DVTK történetének minden bizonnyal egyik legeredményesebb nemzetközi versenye volt az 1982-es Európa bajnokság, amit Bulgáriában rendeztek meg. Mindhárom diósgyőri birkózó, Szabó Lajos, Szalontai Zoltán és Szalontai Imre is ezüstéremmel térhetett haza.
Szabó Lajos remek birkózással menetelt a döntőig, a harmadik fordulóban a szovjetek versenyzőjét, Efengyijevet egy pontgazdag mérkőzésen verte nagy csatában 14-12-re. A döntőben a házigazdák kitünősége, Jordanov volt az ellenfele, akin - a válogatott edzője, Klinga László visszaemlékezése szerint - szemmel láthatóan 1,5-2 kg többlet volt, de a bolgárok rejtélyes módon túljutottak a mérlegelésen.
A Szalontai testvéreknek egyaránt szovjet ellenfele volt a döntőben, akik túl nagy falatnak bizonyultak nekik, de a magyar küldöttség nagy örömére 15 percen belül két ezüstérmet is szereztek a magyar csapatnak. Hatalmas siker volt ez a diósgyőri birkózásnak.
Gutman József méltán volt nagyon elégedett tanítványaival.
Ezután egy olimpiai blokk következett a beszélgetésen. Szabó Lajos, Szalontai Zoltán, Repka Attila és Deák-Bárdos Mihály összesen kilenc (!) olimpián vett részt.
Szabó Lajos és Szalontai Zoltán az 1980-as moszkvai olimpián indult, amely az USA és a kapitalista országok bojkottja miatt csonka olimpia volt. A versenyen Szabó értékes negyedik helyezést ért, Szalontai Zoltán helyezetlenül zárt. A beszélgetésen természetesen az is szóba került, hogy miért nem utazhatott az olimpiára Szalontai Imre, miért szavazott bizalmat a szövetségi kapitány Németh Sándornak 57 kg-ban.
A jobb oldali fotón középen Szalontai Zoltán, jobb oldalon Szabó Lajos.
Repka Attila három olimpián is képviselte Magyarországot. Attila elmondása szerint Szöulban és Atlantában nem jó ómen volt az, hogy friss Európa bajnokként érkezett a világversenyre, mert előbbin 8., míg utóbbin 22. helyezést sikerült elérnie. A barcelonai olimpiára Európa bajnoki ezüsttel a tarsolyában érkezett és itt érte el pályafutása csúcsát, az olimpiai aranyérmet.
Az olimpiai arany felvezetéseként mindenképpen szót kellett ejteni az olimpia előtti kvótaszerző Európa bajnokságról, amit Koppenhágában rendeztek meg.
Az olimpiai döntőbeli ellenfele, Dugucsijev már Dániában megkezdte a lélektani hadviselést Attila ellen. Ő ugyanis már kvótával a zsebében érkezett a kontinensviadalra, majd a mérlegelést követően nemes egyszerűséggel visszalépett a további küzdelmektől. Az volt a célja ezzel, hogy "rászabadítsa" Attilára a kvótával még nem rendelkező, azért élet-halál harcot vívni szándékozó vetélytársakat.
Attila nem foglalkozott a zavaró körülményekkel és magabiztosan menetelt egészen a súlycsoport döntőjéig, amivel meg is szerezte a barcelonai indulás jogát. A döntőben a francia Yalouz volt az ellenfele, aki Gutman József véleménye szerint egy alattomos, sunyi, sportszerűtlen "akcióból" szerzett ponttal végül legyőzte Repkát.
Történt ugyanis, hogy a mérkőzés kezdésénél a kézfogásnál a francia megragadta Repka karját, karberántást csinált, amiért egy pontot kapott. Innentől kezdve pedig négy perc ötvenhárom másodpercen keresztül menekült, amit büntetlenül megtehetett, hiszen ekkor nem volt engedélyezett a térdelő állás. Az utolsó harminc másodpercben a vezetőbíró négyszer is jelezte a német szőnyegelnöknek a francia leléptetését, de az nem engedélyezte ezt. A közönség tombolt, fütyült, de az eredmény nem változott, Repka második lett.
Rácz Lajos, a birkózóválogatott szakágvezetője botrányosnak nevezte, hogy egy kontinensbajnoki döntőben csaknem öt percig menekülhetett egy versenyző anélkül, hogy büntetést kapott volna.
Barcelonában aztán Repka nemes bosszút állt a francián a koppenhágai Európa bajnoki döntőért, a negyedik fordulóban 6:0-ra verte meg.
Fontos megjegyezni, hogy minden bizonnyal az Európa bajnokságon történtek miatt is a nemzetközi szövetség ismét bevezette a térdelőhelyzetet, ami Gutman József szerint nagyon kedvezett Attilának, mintha neki találták volna ki. A Mester az olimpia előtt azt is kihangsúlyozta, hogy Attila fejben nagyon rendben van, még a távolabbi ismerősöknek is feltűnt, hogy milyen nyugodt és kiegyensúlyozott.
Attila úgy menetelt a döntőig, hogy harminchat pontot szerzett és mindössze kettőt engedélyezett az ellenfeleknek. Mindjárt az első forduló rangadóval kezdődött, az 1995-ös világbajnokság bronzérmese, a bolgár Dobrev volt az ellenfél, aki fölött 4-1 arányban diadalmaskodott.
A döntőben az a Dugucsijev volt az ellenfél, aki a koppenhágai Európa bajnokságon a kvóta birtokában a mérlegelést követően visszalépett.
A fináléban Repka kezdett aktívabban, másfél percnél térdelőállásba küldte a bíró Dugucsijevet. Az ellenfél kibújik belőle, ekkor Repka az ujjához kap, ami még az első fordulóban sérült meg. Ápolás, fagyasztás következett. Továbbra is Attila az aktívabb, ellenfelét újra térdelő állásba küldték, de nem sikerül pontot szerezni. Másfél perccel a vége előtt neki kellett partnerbe mennie, de nem sikerült fogást találni rajta az ellenfélnek. Hosszabbítás következett.
A Népsport gigászok csatájaként jellemezte a küzdelmet. Repka derékon ragadta ellenfelét, felemelte és lecsapta, aki dugóként fúródott a szönyegbe, ezzel Repka Attila olimpiai bajnok.
A beszélgetésen levetítettük az olimpiai döntőt. A nap legszebb pillanata volt, amikor a díszterem közönsége a meccs lefújásakor vastapsban tört ki. Többen meg is könnyezték.
Ezt követően Köteles Péter kapott szót, aki abban a szerencsés helyzetben volt, hogy a helyszínen szurkolta végig Repka Attila olimpiai döntőjét. Élménybeszámolójában felelevenítette a döntőt és az azt követő ünneplést. A hazaérkezést követően igéretének megfelelően egy évre ajándékba használatba adott Attilának a terepjáró gépkocsit.
A következő olimpiai blokkban Deák-Bárdos Mihály beszélt a négy olimpiáról, amin a magyar küldöttség tagjaként részt vett.
Az alábbi idézet a majdnem ötszörös olimpikontól származik, aki Lám Bálint könyöksérülése miatt a 2016-os olimpia előtti az Isztambulban megrendezett kvótaszerző versenyen indult. Ekkor már 41 éves volt és két éve visszavonult az aktív versenyzéstől. Amikor elhívták a válogatott edzőtáborába, hogy felmérjék, milyen erőállapotban van, két nap szabadságot vett ki a munkahelyén, hogy Tatára utazzon. Mivel folyamatos edzésben volt, meg is felelt az erőfelmérőn és utazhatott Törökországba.
Felesége, Betti a következő szavakkal indította útjára Misit Törökországba: "Menj, csak meg ne sérülj!"
Misi három mérkőzést vívott az isztambuli versenyen, a litván litván Knystautas ellen 1-0-ra nyert, a japán Sonoda elleni, 3-2-re megnyert, véres mérkőzéseken ismét megmutatta hatalmas akaratát, küzdeni tudását. A hazaérkezést követően így mesélt a japán elleni csatáról: "A japán versenyző elleni meccsen a bíró elnézte az ellenfelemnek a fejelést, aki már a 16. másodpercben csúnyán lefejelt. Folyamatosan fejjel jött nekem, először szétrepedt a szám, aztán a szemöldököm. Régóta ismerem őt egyébként, idén is volt nálunk edzőtáborban, ő egy ilyen fiatal, harcias gyerek. Tudtam, hogy kemény meccs lesz ez is, meg a litván elleni is, de azt nem gondoltam volna, hogy ilyen véres lesz a küzdelem."
A harmadik, mindent eldöntő mérkőzésen vereséget szenvedett U23-as Európa bajnok grúz ellenfelétől, így nem jött össze neki az 5. olimpia.
Misi ismét bebizonyította, hogy ha az ember szívvel-lélekkel küzd és nem ismeri azt a szót, hogy lehetetlen, akkor nagyon nagy tettekre képes.
A beszélgetésen ismét visszarepültünk a nyolcvanas évekbe. A tati edzőtáborban készült fotón pirossal bekarikázva látható a három diósgyőri birkózó. Az álló sorban Hegedűs Csaba szövetségi kapitány mellett Szalontai Imre, az ülő sorban bal oldalon Szalontai Zoltán, középen Szabó Lajos látható.
Szabó Lajost megkérdezték akkoriban, hogy mi a sikereik titka. A következőket mondta: "Azt hiszem, nincs az országban három olyan jó barát, mint mi Imrével és Zolival. Mintha én is a testvérük lennék és nem hiszem, hogy él még valaki ilyen sportszerűen, mint mi. Csak a sportnak élünk és nagyon akarunk győzni mindnyájan."
Az 1978-ban Mexikóvárosban megrendezett birkózó világbajnokság idején készültek fotókat Klinga Lászlótól kaptam. A válogatottban ezúttal a Szalontai testvérek képviselték diósgyőriként Magyarországot. Mindketten remekül helytálltak, 57 kg-ban Imre 6., 62 kg-ban Zoltán 5. helyezést ért el.
A szabadprogram részeként a válogatott tagjai meglátogatták a világörökség részét képező mexikói piramisokat. Klinga László elmondta nekem, hogy amikor kezébe kerül a bal oldali kép, akkor nem csak Zolit látja szemei előtt, ahogy a piramis csúcsára tör, hanem Imrét és Lajost is. Egész pályafutásuk alatt mindhárman folyamatosan a csúcs törtek, példát állítva vetélytársaik és a jövő utánpótlása elé is.
A jobb oldali képen bal oldalon Klinga László, mellette Szalontai Imre, jobb oldalon elől Szalontai Zoltán, mögötte sokszoros a nehézsúlyú bajnok, Balla József áll.
Az 1979-es, San Diegoban megrendezett világbajnoksággal kapcsolatban Klinga László egy kedves történetet osztott meg velem. A világbajnokságra készülő válogatott Tatán edzőtáborozott és egy tó melletti rendezvényen elcsípett egy olyan ritka pillanatot, amikor - az egyébként alkoholt szinte egyáltalán nem fogyasztó - Szabó Lajos felhajtott egy deci vörösbort. Egyből jött a gondolat, hogy vicceljék meg Pipit, aki köztudottan irtózott a tűtől és a vértől. Azt találták ki, hogy az utasítás szerint soron kívül vérmintát kell kell levenni valakitől és ez a valaki legyen a Lajos. Hozták is a vérvételhez szükséges eszközöket, Szabót leültették egy székre, még a felkarját is elszorították, amikor a tűtől való félelmében már a rosszullét határán levő társukkal közölték, hogy csak vicc volt az egész.
A világbajnokságra való kijutással teljesült Pipi gyerekkori álma, eljutott Amerikába. Mindkettőjüknek jól ment a birkózás, Szabó 5., míg Szalontai 6. helyezést ért el. Ezen a világbajnokságon született meg egyébként a magyar szabadfogású birkózás első világbajnoki érme, amit Kovács istván szerzett 82 kg-ban.
Ezt követően 2013-ba ugrottunk a beszélgetésen, amikor Deák-Bárdos Mihály megszerezte pályafutása tizennegyedik egyéni magyar bajnoki címét.
A döntőnek pikáns előzményei voltak. A fináléban a 2012-es thaiföldi Pattaya-ban 120 kg-ban junior világbajnoki címet szerzett Lám Bálinttal nézett farkasszemet. Ellenfele az országos bajnokság előtt a sportnapilapban túlságosan is magabiztosan nyilatkozott bajnoki esélyeiről, ezért mindenáron meg akarta neki mutatni, hogy az öreget nem lehet leírni. Edzőjével, Repka Attilával a fizikai felkészülés mellett nagyon nagy hangsúlyt fektettek a mentális felkészülésre is. Az dolgozott benne végig, hogy nem állíthatja meg senki, itt egyedül ő nyerhet, senki sem veheti el tőle az esélyt, hogy a szeptemberi budapesti világbajnokságon képviselhesse a magyar színeket.
Lám Bálint nem állított Misi elé különösebben nagy akadályt, mindkét menetben 1-1 pontot szerzett levitellel és magabiztosan nyerte meg a döntőt.
Repka Attila azzal motiválta tanítványát, hogy „ha megnyered az OB-t, hazafelé vendégem vagy a Hatvanas fogadóban”. Be is tértek a fogadóba hazafelé és Misi mosolyogva mesélte a beszélgetésen, hogy semmit nem hagyott a tányéron.
A szakma is örömmel fogadta Misi győzelmét, mert ők is úgy gondolták, megérdemli a lehetőséget, hogy a budapesti világbajnokságon, hazai közönség előtt fejezhesse be pályafutását.
A Birkózó Szövetség honlapján így méltatták a ceglédi diadal után: „Ezen a bajnokságon Bill tovább írta azt a legendát, amely kialakult róla, már az aktív pályafutása során. Bámulatosan friss, lendületes volt, rettenetesen akarta a győzelmet, amelyet fegyelmezett és koncentrált birkózással úgy szerzett meg, hogy négy ellenfele egyetlen pontra sem volt képes ellene. Ő volt a ceglédi nap kiemelkedő egyénisége. „
A beszélgetésen arról is faggattam Repka Attilát, hogy milyen volt együtt dolgozni a veterán Deák-Bárdossal?
Az 1984-es év nem úgy sikerült Szalontai Imre számára, mint ahogy szerette volna. A márciusban megrendezett országos bajnokságon helyezetlenül végzett. Szakmai körökben szárnyra kaptak olyan hírek, hogy Imre leszállóágba került, a súlycsoportban őrségváltásra kerülhet sor.
Többen is azon a véleményen voltak, hogy Szalontaiban nem lesz már annyi tűz és akarat, hogy visszaverekedje magát az élre.
"Igaz, az eredményeim azokat igazolják, akik szerint leszállóágba kerültem, mégsem mondok le önként a válogatottban kiharcolt helyemről. Igenis felveszem a kesztyűt, nem futamodok meg. Harmincéves vagyok, cseppet sem érzem magam öregnek, rosszul teszik, ha leírnak" - nyilatkozta Szalontai.
És hogy mennyire komolyan gondolta ezt, igazolják a táblázatban látható eredmények, hiszen három egymást követő évben, 85-ben, 86-ben és 87-ben is megnyerte a súlycsoport küzdelmeit az egyéni országos bajnokságon.
Deák-Bárdos Mihály 2013-ban 38 évesen a Budapesten megrendezésre kerülő világbajnokságon búcsúzott el a nemzetközi versenyektől.
"Egy hazai rendezésű világbajnokság megfelelő motivációt nyújt egy rutinos versenyzőnek a felkészülés során elvégzendő munkához. Az első feladat az, hogy ki akarom vívni a válogatottságot, mert van két feltörekvő fiatal, aki "feni rám a fogát". A második, hogy hazai közönség előtt akarom egy éremmel feltenni a sikeres pályafutásomra a koronát, ehhez minden tőlem telhetőt megteszek!" - nyilatkozta a felkészülési időszakban.
Végül sajnos nem jött össze az érem, pedig jól indult a VB Misi számára. Előbb könnyedén verte a bolgár Miloslav Metodijevet, majd a dominikai Ramon Garcia ellen megszenvedett a sikerért, 0-5-ről fordítva hozta a meccset.
Az elődöntőben a 28 éves – vagyis tíz évvel fiatalabb – észt Heiki Nabi ellen vereséget szenvedett, így nem sikerült a fináléba jutnia, majd a bronzmeccsen a kazah Nurmahan Tinalijev ellen is kikapott, így ötödikként zárt a 120 kg-osok között.
A budapesti világbajnokságra elkísérték Misit annak a Fórumfoci Teamnek a tagjai, amelynek a futball labdával is jó barátságot kötő birkózó is tagja volt. Buzdításban nem volt hiány a Budapest Sportcsarnokban, amikor Misi lépett szőnyegre.
Szabó Lajos 1987-ben Szombathelyre igazolt, közben Bükön építkezésbe fogott, de amint az eredménysor is mutatja, ez nem ment az eredményesség rovására. Még hat éven keresztül az 52 kg-os súlycsoport elitjében tudott maradni, 1988-ban aranyérmet szerzett és csak 36 évesen hagyott fel a versenyzéssel.
A beszélgetésen szóba került az is, hogy milyen érzés egy magyar versenyzőnek itthon Magyarországon, hazai közönség előtt versenyezni nagy nemzetközi versenyen. Szabó Lajosnak, Szalontai Imrének és Repka Attilának is megadatott a lehetőség, hogy hazai rendezésű Európa bajnokságon léphessen szőnyegre. Az 1983-as budapesti kontinensviadalon Szalontai 4., Szabó pedig 5. helyezést ért, míg Repka Attila az 1996-os Európa bajnokságon a dobogó legfelső fokára állhatott fel.
Deák-Bárdos Mihály két hazai rendezésű világbajnokságon is szőnyegre lépett. 2005-ben ezüstérmet akasztottak a nyakába, 2013-ban pedig csak kevéssel csúszott le a dobogóról, ötödik helyezett lett.
Repka Attila elmondta, hogy számára hazai közönség előtt szőnyegre lépni egy Európa bajnokságon és ott a dobogó legfelső fokán állva a himnuszt hallgatni, az olimpiai arany megnyeréséhez hasonlítható érzés volt.
A Nemzeti Sport címlapja az 1996-os budapesti Európa bajnokságon megnyert döntő másnapján.
A döntőben az egyik akciója során Attila ellenfelével, az orosz Tretyakovval lebontatta a szőnyeget övező reklámtáblákat.
1992-ben a kolumbiai Caliban rendezték meg az ifjúsági birkózó világbajnokságot és ennek keretében megtartották az 1. Veterán világbajnokságot is. A világversenyen Szalontai Imre a szabadfogású ifjúsági válogatott edzőjeként vett részt, amit 1989 óta töltött be és emellett elindult a veteránok versenyében.
A küzdelmek során mindhárom ellenfelét legyőzte, a döntőben a hazaiak birkózója sem tudott megálljt parancsolni neki. A sikernek köszönhetően Szalontai lett a földkerekség első veterán birkózó világbajnoka, hiszen a VB első aranyát az ő nyakába akasztották.
2013 őszén Deák-Bárdos Mihály a Magyar Olimpiai Bizottságon keresztül meghívást kapott Iránba, a Hősök birkózása elnevezésű versenyre, ahova edzője Repka Attila kíséretében utazott.
A verseny érdekessége az volt, hogy nem a hagyományos birkózódresszben, hanem mezben és nadrágban birkóztak a versenyzők. A szabályok szerint, ha a nadrágon keresztül csinál a versenyző akciópontot, az duplán ér, illetve ha a nadrágon keresztül fölborítja az ellenfelet, akkor vége a meccsnek.
Iránban annyira imádják ott a birkózást, hogy hollywoodi filmsztároknak kijáró tisztelettel fogadták őket. A csarnok, ahol a versenyt rendezték, teljesen megtelt nézőkkel, egy szöget sem lehetett leejteni. Érdekessége volt a versenynek, hogy több különböző küzdősport képviselőit is meghívták, mint pl. judo, birkózás, wrestling, MMA, de mindenki a hagyományos ősi iráni hősi birkózás, angol fordítás szerint a Heroic Wrestling szabályai szerint küzdött. Ez egy hatalmas gála volt, a világ minden tájáról hívtak meg versenyzőket, 37-en indultunk és csak +90 kg-os kategória volt meghirdetve.
A verseny körítése Misi és Attia elmondása szerint európai szemmel szinte felfoghatatlan volt! Volt egy „capo”, aki fel-alá rohangált az egész verseny alatt a csarnokban és szurkolásra bíztatta a közönséget. Amikor iráni volt a szőnyegen, akkor egész egyszerűen megőrültek a nézők.
Amikor a diósgyőri birkózás hőseiről beszélünk, mindenképpen meg kell emlékeznünk a négy Józsefről - Gutman Józsefről, Görcsös Józsefről, Rusznyák Józsefről és Juhász Józsefről - , akiknek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a diósgyőri birkózók ilyen sok dicsőséget szereztek a klubnak és a városnak.
A beszélgetésen a négy vendég felidézte velük kapcsolatos emlékeiket.
Az 1984-es egyéni országos bajnokságon egy rendkívül nemes cselekedetet hajtottak végre a diósgyőri birkózók, amiért Migléczi János nemzetközi fair-play díjat vehetett át Lausanne-ban.
Az történt, hogy az 57 kg-osok döntőjében a ferencvárosi Nagy Béla és a diósgyőri Migléczi János csapott össze. Nagy megállíthatatlanul robogott a bajnoki cím felé, a finálé felé vezető úton legyőzte a két válogatottat, Szalontai Imrét és Németh Sándort is. A döntőben már 11-1-re vezetett, amikor másfél perccel a vége előtt súlyos könyöksérülést szenvedett, nem tudta folytatni a küzdelmet, így Migléczi János lett a bajnok.
Az akkori beszámolók szerint a szőnyegen diósgyőri tumultus támadt, a külső szemlélő azt hihette, hogy örömünnepet csapnak a miskolciak. Pedig nem erről volt szó, Rusznyák József vezetőedző egyértelműen jelzi, hogy Migléczi feladja a döntőt, Nagy Béla a bajnok.
A dobogó legfelső fokán felkötött karral állt Nagy Béla, a bajnoki címért kapott porcelánvázát pedig Migléczinek ajándékozta.
Sportszerű cselekedetéért Migléczi János - és rajta keresztül az egész diósgyőri birkózó család - Nemzetközi Fair Play díjat kapott, amelyet Párizsban vehetett át és ahová elkísérte Gutman József és Dr. Kamuti Jenő is.
A beszélgetés végén Deák-Bárdos Mihály örökérvényű gondolatát ajánlottam a közönség soraiban ülő ifjú birkózók figyelmébe, majd arra kértem vendégeinket, zárásként mondjanak útravalót a fiatal versenyzőknek, amit hasznosíthatnak majd pályafutásuk alatt.
Valamennyi birkózást szerető érdeklődőnek szívből ajánlom figyelmébe a beszélgetésről készült, összességében két órás videofelvételt.
forrás: Nemzetisport, Képes Sport, Déli Hírlap, 24.hu, index.hu, borsonline.hu
Fotók: Max, Ádám János, Mocsári László
És ezt olvastad már?
Hozzászólások
1. toki*
0
Jelentem
2023-06-14 23:16:14
Fekete öves, Veterán
Juhász Józsibá sem él már! Óriási formák a birkózóink!
