Rakaczki Bencére emlékezünk

A magyar futballtársadalom megdöbbenve fogadta Rakaczki Bence halálhírét. Az alábbiakban a facebookon található megemlékezéseket gyűjtöttük csokorba.

A magyar futballtársadalom megdöbbenve fogadta Rakaczki Bence halálhírét. Az alábbiakban a facebookon található megemlékezéseket gyűjtöttük csokorba.

Takács Péter így emlékezik a volt csapattársra: "Bence, Bence itt hagytál minket...hm emlékszem az első olyan NB1-es meccsed előtt mikor kezdő voltál a csapatban, a mérkőzés előtti edzés után odajöttél hozzám és kissé szégyenlősen megsúgtad, hogy "nagyon izgulok Taki"! Akkor én azt mondtam, ne aggódj Bence a jó Isten segít majd nekünk ha híszünk és remélünk! Másnap a meccs előtt elmentünk a templomba imádkozni Bencével hínni és remélni, hogy győzünk aznap. És mi nyertünk Bence! A meccs hőse voltál!!! És tudod miért, mert tudtàl hínni és remélni, egy igazi példakép lettél nekem és tudom, hogy mától a mennyország kezdő kapusa vagy, mert te tudsz hínni és remélni...! Nyugodj Békében Bence sose feledlek!"

A bolíviai Vicente Arze, a DVTK egykori labdarúgója, aki 2012 óta már a belga Charleroi játékosa, magyarul posztolt a saját oldalán: „Szörnyű hír! Bence, úgy fogok Rád emlékezni, mint az egyik legkedvesebb emberre, akivel valaha találkoztam. Bárcsak több ilyen nagyszerű ember volna a világon, mint Te! Nagyon fogsz hiányozni és sosem felejtünk el!"

A volt kaputárs Tajti Norbert szavai:

"2012. Pecs valamikor aprilisban...
Pecs-Diosgyor
Egy fiatalember volt a szobatarsam, aki meg elalvas elott is a Bibliat olvasta!Soha senkire egy rossz szava nem volt, orokke mosolygott!Igaz visszahuzodo volt, de ambiciozus, aki mindig komolyan vette a focit, az edzest!Azon az egyutt toltott esten is sokat beszelgettem vele es figyelt minden szavamra es probalta megfogadni azokat!Aztan a meccs reggelen volt egy fura erzesem, mondtam is neki..." Bencus keszulj mert sosem lehet tudni "
Aztan eljott a meccs, es annak is a masodik felideje amikor megserultem...
Szegenykemen lattam mennyire izgul...de aztan beallt es mintha tobb szaz meccse lenne, lehozta a hatralevo idot!
Aztan meccs utan odajott es azt mondta koszonom!En meg buszke voltam ra, es most is az vagyok!!!Orulok, hogy ismerhettelek es en legalabb annyit tanultam toled, mint Te tolem!
Isten veled Bencus!
Baratod, szobatarsad!"

A spanyol Francisco Gallardo, a következőképpen búcsúzik:

'Nagyon szomorú nap ez nekem és mindenki számára. Őszinte részvétem küldöm a családnak, barátoknak és szeretteknek. Nem tudok mást mondani most, mint hogy elmondhatatlanul sajnálom, részvétem minden hozzátartozójának."

Csirszki Martin szavai:

"Nyugodj békében, Bence! Emlékedet, tiszta szívedet, teljesítményedet és szerénységedet örökké megőrizzuk! Derültséged, hited és alázatod volt az, amely kiemelt mindenki közül. Te vagy a legnagyobb küzdő, akit valaha ismertem, és te vagy az, aki akkor is pozitív volt, amikor minden rossznak látszott. Sosem felejtelek el!"

L'Imam Seydi emlékül két képet posztolt:
"Peace up on you Bence !"

Fekete Zsuzsa újságíró, az alábbi szavakkal búcsúzik a fiatal hálóőrtől:

„Bence szófogadó gyerek: ha védeni kell, vetődik, ha tanulni, akkor fogja könyveit és olvas. Érettségi tételeit még akkor sem hagyta otthon, ha meccset játszottak, útközben tanult a buszon. Az ellenfelek lövései mellett az érettségi vizsga is várta: magyar, matek, töri, informatika és angol. Bence nemcsak profi sportpályafutásra, hanem a Miskolci Egyetem Földtudományi Karára is készült. Csodálatos tavasz volt, szinte meseszerűen induló karrier. Négy meccs a nagy csapatban.

„Egy nagyra nőtt gyerek, akinek a szíve akkora, hogy horgászat után megpuszilja és visszaengedi a kifogott halakat a vízbe, mert sajnálja őket" – ezt mesélte nekem edzője, Veréb György.

A saját nevelésű játékosokat mindig jobban a szívébe zárja az ember, valahogy olyan, mintha a mi gyerekünk lenne. Napfényes májusi délután volt, a kapu mögött álltam a vendégtáborban. Több hónap távlatából is tisztán emlékszem, ahogyan Bence bejött a pályára. Szürke mezt, fekete nadrágot és fehér cipőt viselt, göndör haj keretezte mosolygós arcát. Nyoma sem volt rajta megilletődöttségnek, hibátlanul védett.

Én tényleg hittem, hogy nincs számára védhetetlen lövés...

Adjon Isten nyugodalmat neki, és vigaszt a gyászolóknak!"

Bartha György önkörmányzati képviselő búcsú szavai:

"Emlékül.
Pár éve Diósgyőrbe utazva ott állt mellettem a villamoson. A haverjai leszálltak és utána rövid beszélgetésbe elegyedtünk az Új-győri főtérről a stadionig. Kérdeztem az edzésekről,csapatról,régi diósgyőri kapusokról.A maga természetes közvetlenségével válaszolt és közben mosolygott.Sok ezren drukkoltunk neki az NB1-es bemutatkozásakor és utána is. Amikor jött az értesítés a betegségéről én is siettem vért adni hátha tudok segíteni.Mindig figyeltem van-e hír Róla. A műtétje után én is bizakodtam szurkoló társaimmal együtt. Azt gondoltam,hogy ha nincs Róla értesítés akkor gyógyul,erősödik.A csapattárs Paco olyan nagy emberi szolidaritásról,segítőkészségről tett tanúbizonyságot amely mindenki előtt tiszteletet érdemel. Nálunk Játszik egy Spanyol focista és beteg csapattársa érdekében az egyik európai futball nagyhatalom labdarúgóinak színe-javát megmozgatja társa gyógykezelésének segítése érdekében. Példa legyen mindenki előtt ez a viselkedés. Tavaly év végén én is hallottam,hogy rosszabbul lett és ismét kórházba került.Még jó,hogy ültem amikor megláttam a szomorú hírt. Este hazaérve 79 éves édesanyám sírva közölte,hogy Bence.......... és nem tudta tovább mondani. Az élők tehetetlenségükben közhelyekkel próbálják fájdalmukat,megdöbbenésüket leplezni mint: "A gyilkos kór nem válogat" meg " miért mindig a jók mennek el". Meg lehet érteni őket,mert nehéz ilyenkor értelmes szavakat kinyögni. Neki még életkorából adódóan az Andrássy úti stadion gyepén kellene a kapuba állni és nem az égi pályán Károlyi Joci bácsitól átvenni az 1-es mezt. Neki még Bacsával,Eperjesivel,Vadásszalkellene egy csapatba lennie és nem Borostyán Misivel,Csucsuval,Váradi Ottóval.Nem játszott évekig a DVTK első csapatában,viszont itt nevelkedett,miskolci volt és mi szurkolók büszkén néztünk rá mert Ő mégis csak saját nevelés volt. Tehetséges volt? Hát persze. Nagy jövő előtt állt? Természetesen igen. Nagy űr maradt utána? Kimondhatatlanul. Miért is? Mert közölünk való volt.
Bence! Nagy útra mentél,elragadtak a közvetlen családodtól és a nagy családodtól akik aggódtak, bíztak,hogy nem fog így alakulni. Nekünk sajnos nem marad más,mint az emléked megőrzése."

Rudolf Gergely a győri ETO támadója a facebook oldalán búcsúzik:

"Őszinte részvétem a Rakaczki családnak. Nyugodj békében Bence."

A Bolton kapusa, Bogdán Ádám is elköszönt Rakaczkitól: „Nyugodj békében, Bence!”

Magyar Labdarúgó Szövetség: "A Magyar Labdarúgó Szövetség őszinte részvéttel osztozik a labdarúgó családjának gyászában, és ezúton is kifejezi együttérzését a Diósgyőri VTK vezetőségének, valamennyi sportolójának és szurkolójának. Pintér Attila szövetségi kapitány a halálhírről értesülve azonnal felkereste az mlsz.hu-t, és a teljes válogatott nevében együttérzéséről biztosította Bence családját, valamint a DVTK-t."

Mary Elizabeth Frye: Ne jöjj el sírva síromig

Ne jöjj el sírva síromig,
Nem fekszem itt, nem alszom itt;
Ezer fúvó szélben lakom
Gyémánt vagyok fénylő havon,
Érő kalászon nyári napfény,
Szelíd esőcske őszi estén,
Ott vagyok a reggeli csendben,
A könnyed napi sietségben,
Fejed fölött körző madár,
Csillagfény sötét éjszakán,
Nyíló virág szirma vagyok,
Néma csendben nálad lakok
A daloló madár vagyok,
S minden neked kedves dolog...

Síromnál sírva meg ne állj;
Nem vagyok ott, nincs is halál.

forrás: facebook.com