Nagyszabású MLSZ-reformok

Akadémiák, milliárdok, érdekek - sajtófigyelő - csakfoci.hu

Néhány nappal ezelőtt átfogó reformokat jelentett be a Magyar Labdarúgó Szövetség az NB I-ben, alábbi cikkünkben pedig azt mutatjuk be részletesen, mi zajlott, és mi várható majd a háttérben. Elöljáróban egy kis ízelítő.

A klubok átlagosan 600 millió forintot kaphatnak a tévés és szerencsejáték pénzekből, cserében viszont elvárja az MLSZ, hogy a tulajdonos is 200 milliót betegyen. Felmerült, hogy az elosztásnál a nézőszám változása is nyom majd a latban, de ezt végül elvetették. Az új környezettől az akadémiák hatékonyabbá válását is várják, azt pedig a klubok kénytelenek voltak elfogadni, hogy bizonyos mértékben sérül az esélyegyenlőség elve. Nézd meg, mi van a Csányi Sándor által bejelentett változások mögött!

Mint ismert, a következő szezontól a szövetség jelentősen honorálni fogja a hazai nevelésű játékosok és a fiatalok szerepeltetését. Egyszerre három légiós lehet egy csapatban a pályán, és hét külföldi (hivatalosan: "nem hazai nevelésű játékos") a keretben, kivételt jelentenek a nemzetközi kupában szereplő klubok (hogy mindez mennyiben csorbítja az esélyegyenlőséget, azt lásd keretes írásunkban). Ezzel együtt egy 20 éven aluli, hazai nevelésű játékosnak mindig a pályán kell lennie, jövő évtől pedig már kettőnek. Az alábbiakban azt részletezzük, ezen ajánlások betartása mit jelenthet majd pontosan a kluboknak.

+200 milliót várnak a tulajdonosoktól

Az biztos, hogy jelentősen megnőhet a klubok átlagos költségvetése. Nagyjából 8-9 milliárdot osztanak majd szét közöttük ilyen formában, attól is függően, hogy végül 12 vagy 14 csapatos lesz az NB I. Átlagosan 600 milliót kapnak a klubok a tévés és szerencsejáték-pénzből (ami már évek óta megilletné a hazai futballt), az előzetes számítások alapján kb. 450 millió lesz az alsó határ és mintegy 750 millió a felső. Viszonyításként érdemes megemlíteni, hogy a klubok jelenlegi (bevallott) költségvetési átlaga 500 millió forint, ami tehát kevesebb, mint amennyi jövőre csak a jogokból befolyik. Ha ehhez nem tennének egy fillért sem hozzá az egyesületek, akkor ennyi pénzből össze lehetne hozni egy játéktudásban Paks szintű csapatot. Igaz, ez nem fordulhat elő, mert az MLSZ azt várja, hogy a klubok (értsd: tulajdonosok) tegyenek még emellé évente 200 milliót. Egy klub első 200 millióját "fifti-fifti" alapon finanszírozná meg a tulajdonos és a szövetség, ha pedig a későbbiekben a második 100 milliós önrészt is melléteszi a tulajdonos, akkor hozzájuthat a teljes, fentebb részletezett összegekhez (természetesen attól függően, mennyiben fogadta meg a légiósokkal és fiatalokkal kapcsolatos ajánlásokat). A 200 milliónak úgymond valós pénznek kell lennie. Származhat átigazolási díjból, jegybevételből, valós szponzori szerződésből, merchandisingból stb., a lényeg, hogy ez valóban megjelenjen egy év alatt a klub költségvetésében.

Ahol esetleg vannak elmaradások, ott az elvárás a mielőbbi tartozásrendezés. Hogy ez miért nem illeti meg például a most nehéz helyzetben lévő klubokat (pld. KTE), arra azt a választ kaptuk, hogy ahol két, esetleg három év nem volt elég a talpra álláshoz (a Kecskemétnek harmadik éve lesz negatív a saját tőkéje), ott nem várható javulás ezen a téren. Egy éve ez a rendszer rengeteget jelentett volna a liláknak, mostanra azonban már elkésett. Szóval az elmaradásokat ildomos mielőbb kiegyenlíteni, ahol pedig nincs tartozás, ott tőkeemelés javasolt. A cél az, hogy 2-3 éven belül legyen 3-500 milliós tőkéje a csapatokat működtető gazdasági társaságoknak. Ennek érdekében abban is bíznak, hogy ahol esetleg nyereség keletkezik, ott a tulajdonos azt benttartja a klubban, nem pedig kivonja azt abból. Az önrész rendszerét azért is vezették be, hogy megmaradjon a tulajdonosi kockázat. Aki eddig 300 millióból működött, és most hozzájut mondjuk 450 millióhoz, az ne vegye ki a plusz 150 millióját, hanem épp ellenkezőleg, tegyen hozzá az éves működéshez további 200 milliót. Azt a szövetség is elismeri, hogy ez az új állapot eltér a Nyugat-Európában megszokottaktól, mert amíg idehaza a mezőny 95%-ánál ezek jelenthetik majd a döntő bevételi forrásokat, odakint az ilyen típusú központosított bevételek a költségvetés átlagosan 40%-át teszik ki, a 60%-ot máshonnan hozzák be a klubok. Például a jegybevételekből, a szurkolókból.

Elolvasom a teljes cikket>>>

forrás:csakfoci.hu