Itt nehéz edzőnek lenni, nem az NB I.-ben

Sajtófigyelő: Itt nehéz edzőnek lenni, nem az NB I.-ben - Sport Géza. Sajóbábony - Diósgyőr mérkőzés pesti szemmel.

– Mester, most szóltak a diósgyőriek, hogy nem tudtak elindulni, mert csak tízen vannak – szólt oda Hronyecz Norbert, a Sajóbábony balhátvédje idős edzőjének, Bodnár Józsefnek, aki egy pillanatra mintha elhitte volna játékosa szavait. (Én legalábbis elhittem.) Hronyecz elnevette magát, Bodnárnak így nem volt más dolga, mint öltözőbe küldeni a játékosát, hisz már csak egy óra volt a kezdésig.

A szemtelen ugratás talán jobban érthető, ha tudjuk: Hronyecz az önkormányzat mellett a csapat szíve, lelke, no és főszponzora, hogy mást ne mondjunk, a hazai játékosok egyik garnitúra mezére az van írva, hogy Hronyecz autófényezés.

Az őszhajú, vastagszemüveges Bodnár mester különben nem akárki: a Borsod Volán élő legendája, aki a legtöbb gólt szerezte a klub színeiben, edzőként pedig több környékbeli csapattal is nyert megyebajnokságot. Mindezt úgy, hogyha akkoriban látásvizsgálat is van a sportorvosin, valószínűleg nem kapott volna igazolást. “A futball nekem sokkal több élet-halál kérdésnél, nézzék meg, mindig itt van a Frontin nálam” – csapott rá klubcímeres melegítője zsebére, és mivel nem vagyok edző, így utána kellett néznem, hogy a Frontint szorongásra, depresszióval társult szorongásra, depresszióra és pánikbetegségre javallott szedni.

Teljes cikk itt:

kép: Barakonyi Szabolcs / Index