Banner

Szeretem az adrenalint

Szerző: objektív | 2015-10-07 21:05:00

Bognár István riportja a dvtk.eu-n

Bognár István az elmúlt fordulókban hátára vette a csapatot: gólt lőtt az Újpest ellen, három gólpasszt adott az Újpest, a Békéscsaba és a PAFC elleni találkozón. A Haladás ellen egy kisebb sérülés miatt nem tudott pályára lépni.

- Több mint egy éve a DVTK játékosa vagy. Hogyan látod az eddigi teljesítményed?
- Hullámzik a helyzetem Diósgyőrben, amikor kikerültem a csapatból, mintha hosszú időre elfelejtett volna a szakvezetés, amikor viszont újra játszhattam, akkor sorra kaptam a lehetőséget, köztes helyzet nem volt. És ez nem feltétlenül edzőfüggő, mert az előző idényben Szivics Tomiszláv idején ősszel sokat játszottam, tavasszal viszont kispadra ültetett, Vitelki Zoltán ismét beállított a csapatba, majd az idei bajnokságot ismét a cserék között kezdtem, most viszont élvezem Bekő Balázs bizalmát. Minden játékos örül, ha bíznak benne, de engem különösen feldob, ha kulcsszerepet kapok a csapat játékában. Szeretem azt a fajta nyomást, hogy rajtam múlik a támadások eredményessége.

- Az idei bajnoki rajtot a kispadról nézted, majd néhány forduló óta nélkülözhetetlen vagy.
- Most sem edzek másként, mint korábban, különben is a mérkőzésen mutatott teljesítmény az, ami igazán számít. Viszont próbáltam néhány apróságon változtatni annak érdekében, hogy eredményesebb legyek a pályán. Borbély Erik erőnléti edzővel az edzések előtt rendszeresen külön edzünk a konditeremben. Előkerülnek a súlyzók is, de elsősorban a saját súlyomat használom erőfejlesztésre. Emellett a táplálkozásra is fokozottan figyelek. Alkatom miatt bármit és bármennyit ehetnék, akkor sem híznék el, azonban 10-20 százalékkal is jobb teljesítményre vagyok képes azért, mert sokkal tudatosabban választom meg az étkezések idejét és azt, hogy mit fogyasztok. Ezek eredményeként jobb erőben érzem magam.

- A javuló erőnlétnek köszönhető, hogy többet vagy játékban?
- Igen, hiszen több futással sokkal közelebb tudok helyezkedni a labdához. Emellett fontos a társak szerepe is, érzem, hogy bíznak bennem, illetve egyre inkább formálódik a csapat, jobban megismerjük egymás erősségeit a pályán, ami gördülékenyebbé teszi az összjátékot.

- Nem sajnálod, hogy a jégkoronggal ellentétben a fociban nem számít gólpassznak az asszisztot megelőző passz is? Hat meccs, egy gól, három gólpassz helyett 6/1/6 lehetne a mutatód.
- A góljaim, gólpasszaim számát tudom, a kulcspasszokat viszont statisztikai értelemben nem számolom, de pontosan tudom, melyik átadásom után ért el végül gólt a csapat. Ebből is lehet önbizalmat meríteni.

Elolvasom az eredeti cikket>>>

Forrás: dvtk.eu, fotó: Szabó Krisztián

És ezt olvastad már?
Banner

Ez egy archivált cikk, így nincs lehetőség hozzászólás írására.