Mind több „mostohagyerek”

Ismét sokak érdeklődésére számot tartó írásra bukkantunk az utanpotlassport.hu oldalon. Nagy-Pál Tamás összeállításából kiderül, hogy a svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) elemzése alaposan meglepte az európai futball képviselőit, ugyanis kiderült belőle: a kontinens vizsgált 31 bajnokságban összességében drasztikusan csökkent a saját nevelésű játékosok foglalkoztatása.

Az UEFA meghatározása szerint az számít a klub saját nevelésű sportolójának, aki 15 és 21 éves kora között legalább három szezont eltöltött az egyesületben. A 460 megvizsgált csapat keretében 2009-ben még átlagosan 23,1 százalék volt a saját nevelésűek aránya, mára ez a szám 19,7-re csökkent.

A legnagyobb visszaesés éppen ott tapasztalható, ahol a klubok korábban a legjobban bíztak a sajátjaikban, vagyis Észak-Európában (33,3-ról 25,8 százalékra esett vissza az arány).

Keleten azonban merőben ellentétes tendencia figyelhető meg: egyetlen év alatt 5 százalékot nőve ebben a szezonban a keretek közel egynegyedét (22,3 százalék) alkotják a saját nevelésű ígéretek.

Annak köszönhetően, hogy az MLSZ anyagilag honorálja azokat a klubokat, amelyek fiatal és hazai nevelésű játékosokat szerepeltetnek, az NB I jelenleg a harmadik ezen a listán: a keretek 29,5 százalékát saját nevelésűek adják, ennél csak Csehország (30,7) és Fehéroroszország (34) tud jobbat felmutatni.

A hazai rangsorban a Budapest Honvéd (54%) vezet, ez a kontinensen az igen előkelő 16. helyre elég. A kispestieket az MTK (52%) és a Debrecen (51%) követi. Talán meglepő (talán nem), hogy a Puskás Akadémia Európában mindössze az ötvenkettedik, de még itthon is csak az ötödik 33,3 százalékos arányával.

Ezek a számok persze nem feltétlenül minősítik le vagy fel egy-egy klub utánpótlásképzését. Ezt jól mutatja a Partizan Belgrád esete. A szerb csapat az előbb említett listán nincs az első huszonnégyben, ugyanakkor jelenleg 78 (!) kinevelt labdarúgója játszik szerte Európában – mindössze 13 magában az anyaklubban, a többi másutt. A belgrádi egyesületet az Ajax (75 játékos, 11 a klubban, 64 máshol) és a Barcelona (62, 10, 52) követi; az első húszban nem található magyar csapat.

A CIES azt is megvizsgálta, hogy ebben a szezonban hány saját nevelésű játékos debütált a csapatokban: átlagosan 1,04. Ez a szám szintén a mi régiónkban a legmagasabb (1,31), míg délen (0,43) és nyugaton (1,09) a legalacsonyabb. Ukrajna – valószínűleg a háború miatt – vezet 2,29 debütálóval klubonként.

Magyarország is jól szerepel a listán, 1,42 csapatonkénti újonccal 8. helyezett Európában. Diósgyőrben négy, Újpesten három, Békéscsabán, Felcsúton, a Ferencvárosban és a Videotonban kettő-kettő, míg a Honvédban és a Haladásban egy-egy saját nevelésű labdarúgó mutatkozott be eddig.

(A szerkesztő kiegészítése: a DVTK felnőtt csapatának 31 fős keretében 9 saját nevelésű játékos található, ami 29%-os arány. Az első csapat mérkőzésein közülük 3 játékos, Bacsa Patrik, Eperjesi Gábor és Nemes Milán kap rendszeresen játéklehetőséget.)

elolvasom a teljes cikket az utanpotlassport.hu-n >>>>

forrás: utanpotlassport.hu