"Más csapat soha nem érdekelt"

A Debrecen ellen mutatkozott be az élvonalban a DVTK saját nevelésű fiatal játékosa, immáron profi szerződéssel rendelkező labdarúgója, Szabó II Balázs. A hirtelen jött lehetőségről és a jövőről is váltottunk vele néhány szót.

- Kezdjük az elején! Mindenkinek megvan a maga története, te hogyan lettél labdarúgó?
- Már nagyon régen történt, tíz éve kezdtem focizni Diósgyőrben, édesapám hozott le edzésre. Zoli bá' (Vitelki Zoltán - a szerk.) volt az edzőm, aminek az érdekessége az, hogy az U19-ben most is ő az, így körbe ért a történet. Én szerettem volna focizni, mindig vonzott a labdarúgás, bár mellette sokáig szertornáztam is. Egy ideig még a két sportágat együtt űztem, de ahogy sűrűsödtek az edzések, úgy került egyre inkább előtérbe a foci. Ezt szeretem a legjobban csinálni.

- Miskolci srácként gondolom adta magát, hogy Diósgyőrbe gyere.
- Az Újgyőri főtéren nőttem fel, most is ott lakom. Nem is képzeltem el mást magamnak, meg sem fordult a fejemben, hogy én más csapatban focizzak.

- Van focista a családban?
- Édesapám régebben sokat játszott, de csak amatőr szinten.

- Kicsit "sötét ló" voltál azoknak a szemében, akik nem követik a DVTK utánpótlás csapatait. Mutasd be magad, milyen poszton érzed jól magad, mik az erősségeid?
- Mindig is a középpályán éreztem jól magam, ebben a szezonban támadó középpályást és bal szélsőt is játszottam. Az utóbbit jobban kedvelem, úgy érzem, ott tudok a legjobb teljesítményt nyújtani. Korábban irányító poszton is játszottam, így nem okoz gondot, az sem, ha a középpálya közepén kell szerepelnem. Az egyébként az edzőm elvárása is, hogy a pálya széléről befelé mozogva szervezzem a játékot.

- Ha le akarom fordítani, ez az a poszt, amit a szurkolók nagyon szeretnek, mert a látványos cselek, távoli lövések általában a középpályások nevéhez fűződnek. Ez azt jelenti, hogy technikás és gyors vagy egyszerre?
- Nem mondanám magam gyors játékosnak. Talán ez a legnagyobb hiányosságom jelenleg, és robbanékonyágban is fejlődnöm kell. Inkább a játék szervezésében szoktam nagyobb szerepet vállalni, próbálom jó passzokkal segíteni a társaimat, és távoli lövésekkel is próbálkozom. Idén nem sikerült sok gólt szereznem, a jövőben ezen is javítani szeretnék.

- Kollégáimmal neveztünk el Szabó II Balázsnak, hiszen az NB III.-as csapatban is van egy Szabó Balázs, aki korábban már pályára lépett az első csapatban, így valahogy meg kell benneteket különböztetni. Volt olyan NB III.-as meccs, amin egyszerre voltatok a pályán. A társak hogyan szólítanak titeket?
- Engem a csapattársak és az edzőim is Göndinek szólítanak, jobban is hallgatok a becenevemre. Ha valaki Balázst, vagy Bazsit kiabált, akkor tudom, hogy az nem nekem szól. A másik Szabó Balázst általában Bazsinak hívják a többiek.

- Helyi srácként mit jelent neked az, hogy bemutatkozhattál a felnőtt csapatban?
- Nagyon büszke vagyok rá, hogy megkaptam a lehetőséget. Teljesen váratlanul jött már az is, amikor szóltak, hogy a "nagyokkal" közösen fogok edzeni, majd legalább ilyen váratlan volt az, hogy leülhettem a kispadra a Honvéd ellen, majd következett a debütálás Debrecenben. Az első edzésem után néhány héttel már keretbe is kerültem, tudom, hogy ehhez kellett az is, hogy a sérülések miatt kevesebben voltak, mégis nagyon jó érzés volt.

Elolvasom a teljes cikket>>>

forrás: dvtk.eu, fotó: Szabó Krisztián