Antal Botond Miskolcon járt

Az újdonsült hálóőr Miskolcra érkezett, el is csíptük egy gyors beszélgetés erejéig

Antal Botond, a DVTK új kapusa ma Miskolcra látogatott.

Az amigeleken.hu elcsípte egy rövid beszélgetés erejéig, melyhez készséggel állt rendelkezésünkre.

Üdvözöllek! Köszönjük, hogy a rendelkezésünkre álltál. Mivel tudom, hogy sietsz a klubházba, nem tartalak fel sokáig.

Milyen érzésekkel érkeztél?

Nagyon vártam már. Ez egy érdekes szituáció volt, hogy megkötöttük a szerződést, és ennyit kellett várni. Nehéz volt Kaposváron, hogy nem lehetett a Diósgyőrre gondolni, mert akkor nehéz lett volna jól teljesíteni. De tudtam, hogy rövidesen el fog jönni az idő, és most, hogy már itt vagyunk a célegyenesben, már jó.

Megjártad Angliát is. Milyen élményekkel, tapasztalatokkal jöttél haza? Miért jöttél vissza egyáltalán?

Teljesen más világ, más a futball, a körülmények, úgyhogy abból minden játékos csak profitál, ha ki tud menni. Hazajövetelemkor a csapatváltásban bíztam, más országban szerettem volna játszani. Sajnos közbejött egy térdsérülésem, mikor nem volt csapatom. Épp a felkészülési időszak volt. Utána eltelt annyi idő, mire a sérülésemből felépültem, hogy nem volt más lehetőség, Magyarországon kellett újra elkezdeni. De úgy gondolom, jó döntés volt ez is.

Nem volt rossz az, hogy elindul fiatalon egy külföldi karrier, és utána vissza kell jönni oda, ahol nem igazán lehet domborítani?

Valamilyen szinten nehéz. De nagyon fiatalon mentem ki, és három évet kint voltam. Kicsit vágytam is haza már, magyarcentrikus vagyok, szeretek itthon lenni. A család is itt van, a barátaim, szóval ez a közeg vonzott is, hogy jöjjek haza. Az érem egyik oldala ez volt, tudja az ember, hogy nehéz újra kikerülni és ugyanazt elérni, de a másik oldala, hogy a család itt van, azokkal az emberekkel tud lenni, akikkel felnőtt. Na meg a magyar futball sem egy olyan rossz hely, pláne egy olyan csapatban, mint a Diósgyőr, úgyhogy ez mindenképpen pozitív.

Kecskemétről, Kaposvárról milyen emlékekkel távoztál?

Kecskeméten Tomiszlav Sziviccsel dolgoztunk együtt, és pozitív emlékeim voltak, mert szép sikereket tudtunk elérni. Magyar Kupa győzelem, melynek részese voltam, a Ligakupa döntő, ahol én védtem, Európa ligába is ki tudtunk jutni, és elég jó helyezésekkel zártunk, amikor ott voltam.

Tomiszlávval milyen volt a kapcsolat? Örülsz, hogy újra a kezei alá kerülsz vissza?

Mindenképpen nagyon pozitív dolog volt az ő személye, és hogy itt volt Miskolcon, és egy plusz dolog volt, ami miatt úgy gondolom, jó helyre jöttem. Jó kapcsolatot ápoltunk, nagyon normális a játékosaival, úgyhogy ennek igazán örülök.

És a Rákóczinál mi volt a helyzet? Ott elég jól sikerült a szereplésed…

Kaposváron 13 mérkőzésre szólt a szerződésem. Valóban jól sikerült az az időszak, hiszen 8 meccsen csak hat gólt kaptam összesen, amit egy kieső csapatnál elég nehéz megvalósítani. Sajnos közbejött egy sérülés, lett egy csonthártyagyulladásom, ami miatt az utolsó két fordulót ki kellett hagynom.

Nem tartod kiesett időnek ezt a fél évet, amit gyakorlatilag a levegőben töltöttél?

Nem volt ez azért kiesett idő. Szerencsére nem voltam még olyan közegben, ahol kiesési harc van. Ez persze nem egy pozitív dolog, de mindenféleképen lehet ebből tanulni, Kaposváron például az volt, ha nyer az ember, akkor van esély, ha nem, akkor egyre hátrébb tolódik, vagy egyre távolodnak tőle a kitűzött célok. Jobb lett volna, ha úgy tudjuk alakítani a szerződést, hogy Miskolcon tudok már téltől lenni, de azt mondom tapasztalatszerzésnek ez is jó volt. Normális embereket és nagyon jó szakmai stábot ismertem meg ott is, ami pozitív volt.

Milyen közegnek, milyen csapatnak tartod a Diósgyőrt? De tényleg őszintén!

Úgy gondolom, hogy a szurkolótábora meghatározó, és kezd olyan híres lenni már, hogy a külföldiek is erről beszélnek. Kaposváron is, mikor beszélgettem játékosokkal, azt mondták, hogy milyen jó lesz nekem ekkora szurkolótábor előtt. A csapatból is ismerek egy-két játékost, a Barczi Dávidot, vagy Gosztonyit. Szerintem jó a csapat az öltözőn belül is, a játékuk is kiemelkedő, tehát szerintem jó közegbe fogok kerülni.

Nézted a kupadöntőt? Kint voltál a helyszínen?

Sajnos nem tudtam.

Kavarogtak már akkor benned érzések?

Tv-ben néztem, nem tudtam ott lenni, de igen kavarogtak. Gondolkodott az ember, hogy milyen jó lenne ott lenni akár a pályán, akár a keretben, a csapat mellett állni. Bárhol megélni egy ilyen döntőt, két ilyen fantasztikus tábor előtt nem mindennapi. A futball ünnepe volt, sajnálom, hogy nem lehettem ott.

Te már szerepeltél az Európa Ligában, tehát már nem szűzként csöppensz bele, nincs benned akkora félsz…

Nyilván azért a sorsolás is sokat számít majd, hogy milyen esélyei lesznek a csapatnak, de nincs az a félelem. Szerintem tovább lehet jutni akármilyen csapat ellen, azt láttam, hiába vannak nagyobb pénzek, nagyobb nevű játékosok, mindenkinek van esélye.

Mi tartasz a legnagyobb sikerednek, vagy a legnagyobb élményednek? Lehet, hogy a kettő nem mindig ugyanaz.

A legnagyobb sikerem nyilván a Magyar Kupa elhódítása volt, illetve hogy Kecskeméten egy pár olyan meccset tudtunk játszani, amikor nagy csapatokat tudtunk megverni. Volt egy-két nagy siker, ami tényleg meglepetés volt és nagy arányban tudtunk győzni. A legnagyobb élményem, amit mondhatok, az Angliában történt, hogy tudtam játszani az Inter ellen. Olyan játékosok ellen, mint Adriano, Crespo, Samuel, akik nagyon híres futballisták. Azt hiszem ez volt a legnagyobb élményem.

Rövid lesz a felkészülés. Lesz idő megszokni a társakat? Okoz-e problémát, hogy a beilleszkedést viszonylag rövid időn belül kell megoldani?

Persze, jobb lenne, ha hosszabb idő állna rendelkezésre, de Kaposváron is viszonylag rövid időn belül kellett beépülnöm a közegbe. Ebből lehetett tanulni, ezért szerintem nem fog problémát okozni.

10 perce volt Miskolcon, de már valódi szurkolókkal fotózik...)))

Kit választanál ellenfélnek?

Ez egy érdekes kérdés, hogy a papírforma alapján egy gyengébbet, ahol könnyebb továbbjutás van, vagy azt mondanám, hogy legyen egy nevesebb csapat, akivel nagy mérkőzést tudunk vívni? Egyelőre nem is tudom pontosan, hogy melyik lenne a jobb, de a legfontosabb mindenképpen az, hogy jussunk tovább!

Tudod-e, hogy ki lesz a társad, akivel a kapusposztért fogsz versengeni? Igaz, még nem tudni, hogy zajlanak majd a szerződéshosszabbítások.

Hát persze, a kapusposzt olyan, hogy egyszerre csak egy kapus játszhat, hiába van akár több, azonos képességű kapus, ugyanúgy meg kell vívni minden edzésen és meg kell mutatni, ki a jobb. Ez is egy olyan dolog, amihez az ember hozzászokik egy idő után. Tudja, hogy mindennapos, hogy a legjobbat kell nyújtani, mert könnyen ki lehet kerülni a csapatból és ugyanúgy be is lehet kerülni a csapatba. Tudom, persze, hogy kik lesznek a csapattársak, a kapusokról mindent tudok, ismerem Gerit is. Bízom benne, hogy sikerült majd beverekedni magam a kezdőcsapatba.

Nem derogál a kispad?

Minden játékos akkor a legboldogabb, ha az ő nevével kezdődik a csapat összeállítása. Nekem is ez a célom, ezért fogok küzdeni minden edzésen. A Mesternek lesz a dolga eldönteni, melyik kapus lesz, aki a legtöbbet tud segíteni a csapatnak.

Van kedvenc csapatod a világbajnokságon? Kinek szurkolsz?

Van persze. Most a belgáknak szurkolok, örülnék, ha meglepetést tudnának okozni.

Kit tartasz a legjobb kapusnak a VB-n szereplők közül?

Persze, nekem is megvannak a kedvenceim, akiktől próbálom ellesni a mozdulatokat. Neuer, Iker Casillas, Buffon, szerencsére nagyon sok jó kapus van a mezőnyben és kíváncsi leszek rá, hogy ki fogja a legjobb teljesítményt nyújtani, akiről szólni fog ez a világbajnokság. Természetesen nézem majd a meccseket.

Mit tartasz az erősségednek?

Igazából talán a beadásokra való kijövetelt, de inkább döntse el ezt a szakma, hogy miben vagyok jó, illetve jó lehetek. Azt tudom, hogy mindenben kell még fejlődnöm, hiszen az embernek, ameddig csak él, fejlesztenie kell önmagát. Én is így vagyok ezzel.

Kivel és hol töltöd a szabadságot?

A barátnőmmel és a családommal töltöm a szabadságot. Próbálom a legteljesebb mértékben kihasználni ezt a kis időt, hiszen évközben elég keveset tudok velük tölteni.

A barátnőd jön Miskolcra?

Ezt még meg kell beszélnünk majd, egyelőre lejárás lesz, mert Budapesten tartózkodik. Aztán, amikor már meglesz a lakás, akkor majd többet itt lehet.

Mennyire motivál Téged az, hogy Dibusz és Rózsa személyében két nagyon fiatal kapus kapott lehetőséget a válogatottban való bemutatkozásra?

Mindenféleképpen motivál és szívből gratulálok nekik. Az ő példájuk is mutatja, hogy ha az ember hosszútávon jól teljesít, akkor oda tud kerülni a válogatottba. Én is ezért fogok dolgozni a jövőben.

Az utolsó kérdés az lett volna, hogy mik a terveid a közeljövőben, de akkor ezt részben meg is válaszoltad…

Igen. A csapatban a legjobbat szeretném nyújtani, klubszinten a lehető legtovább menni az Európa Ligában, a bajnokságban pedig olyan eredményt elérni, amire a csapat hivatott és az pedig egy dobogós helyezés.

Botond! Köszönjük az interjút, és hogy rendelkezésünkre álltál. Sok sikert kívánunk neked a klub színeiben!