Ahol valóban kényelmi eszköz a kártya

_{Szerző: | 2014-11-13 22:19:40}

Szurkolótársunk beszámolója az Augsburg-Paderborn Bundesliga mérkőzéssel kapcsolatos jegyvásárlásról és a szurkolói kártya használatáról

Augsburg - Ahol valóban kényelmi eszköz a kártya

A következőkben TomcsiAzzurri beszámolóját olvashatjátok a 3-0 arányú hazai győzelemmel zárult Augsburg-Paderborn Bundesliga meccs előtti jegyvásárlásról, a beléptetésről és a szurkolói kártya használatáról. Tamás beszámolójából nyilvánvalóvá válik mindenki számára, hogy Augsburgban valóban kényelmi eszközként funkcionál a szurkolói kártya. Érdekesség, hogy Tamás elmondása szerint a németek elsősorban a funkcionalitás szemszögéből értékelik stadionjukat, számukra ez az elsődleges, nem a külcsín.

"Az MLSZ szurkolói kártyás ámokfutásától kezdettől fogva kiráz a hideg, annyira hazug és ellentmondásos a magyarázatuk a kötelezően kiváltandó klubkártyával kapcsolatban. Jelenleg Németországban dolgozom és megfogadtam, hogy a meccslátogatások alkalmával fokozott figyelemmel fogom követni a kártyahasználatot, a beléptetést és a stadionon belüli kiszolgálást, hogy otthoni szurkolótársaim is képet kaphassanak róla, hogy is megy ez itt, a haldokló német futballkultúrában.

Szombaton délután az Augsburg – Frankfurt meccset néztem meg az SGL Arénában.

Kezdjük a belépő megvásárlásával:

Augsburgban is van szurkolói kártya, csak éppen a magyarral ellentétben ez valóban kényelmi eszközként szolgál a szurkolók számára. A rendszer úgy működik, hogy akinek tagsági kártyája van - amit itt Mitglied kártyának hívnak -, az a meccs napjától 4 hétig visszafelé számolva elsőbbséget élvez a kártya nélküliekkel szemben. Ennyi idő áll rendelkezésére a kártyával rendelkező szurkolónak, hogy eldöntse, ott akar-e lenni a meccsen vagy sem. Mihelyt eljön a meccs napjától visszaszámolt 28 nap, a kártya nélküli szurkolók számára is megnyílik a lehetőség a jegyvásárlásra.

Láttok valahol nevet, születési időt?

Kártya híján én természetesen ez utóbbi csoportba tartozom. Felszerelkeztem tehát az összes okmányommal, hogy megvásároljam a belépőt, hiszen Sípos úr, az MLSZ szóvivője azt mondta a Sport Klubon, hogy Európa más országaiban is meg kell adni az adataimat jegyvásárláskor. Meglepetésemre semmiféle adatot nem kértek tőlem a pénztárnál, így hiába toltam a személyim a pénztáros orra alá. A jegy egyébként 25 euróba került.

A kártya, mint valódi kényelmi eszköz

A jegyvásárlásnál biztosított elsőbbségen túl a kártyának itt valódi kényelmi funkciói vannak. A bérletesek a Shop-ban az ajándéktárgyakra, mezekre kapnak engedményt, illetve kedvezményes áron tudnak belépőt vásárolni rokonoknak, haveroknak, amihez semmiféle adatot nem kell megadni.

Az ún. FAN kártyával - amit kb. 2 perc alatt ki tudsz váltani – tudsz fizetni bent a stadionban a fogyasztásért. Egyszerű a képlet, feltöltöd a kártyát és vásárolsz vele, ennyi! A németek furcsa módon még arra is gondoltak, hogy a meccs után a megmaradt pénzt le is veheted róla, vagy akár a következő meccsen is fogyaszthatsz róla.

A stadion megközelítése és a beléptetés:

Annak ellenére, hogy 28.000 néző volt kint a mérkőzésen, meglepő módon nem volt tumultus sehol. A jegyed birtokában a meccs kezdési időpontja előtt és után 2 órával ingyen lehet utazni a városban az összes tömegközlekedési eszközön. A villamos sínpályája a végállomáson túl, egészen a stadionig van kiépítve, amit kizárólag meccsnapokon használnak, akkor odáig közlekednek a villamosok. A meccs előtt és után is egymást érték a villamosok a stadion környékén. Kerékpárral is nyugodtan lehet jönni meccsre, van biztonságos kerékpár tároló, illetve az autóknak is elegendő parkoló.

A beléptetés kicsit lassabb volt, mint a legutóbb, Stuttgartban, de csak azért, mert nagyon alaposan átvizsgálják a meccsre érkezők ruházatát.

Egy hosszú beléptető folyosón keresztül zajlik az egész. A beléptető kapu előtt kb. 10 m-rel áll egy biztonsági őr, aki megmotoz. Csak utána mehetsz tovább a folyosón a stadionba a beléptető kapuhoz. Az egész procedúra nem vett igénybe többet 3-4 percnél, pedig még egyszer hangsúlyozom, 28.000 néző volt a meccsen.

A stadion:

A stadion egyáltalán nem szép, egyszerű, de azért elfogadnám otthonra. Betonból van kiöntve az egész, amire rászerelték a székeket és ennyi. Tipikus szürke stadion benyomását kelti, viszont a kiszolgálás és ami benne van, az vérprofi szint. Itt fordítva működnek a dolgok, itt az infrastruktúrára fektették a nagyobb hangsúlyt, nem úgy, mint pl. Felcsúton az arénára. Az infrastruktúra viszont lenyűgöző. Amúgy meg itt senkit nem érdekel, hogy egy betonteknőben ülnek, a lényeg az, hogy jó legyen a csapat. Szóval ez a stadion minden, csak nem szép, de itt erre nagy ívben tesznek.

Esetem egy értetlen német szurkolóval:

Elmeséltem a mi kis magyar kártyás sztorinkat egy augsburgi szurkolónak. Mit mondjak, értetlenül hallgatta, miket hordok össze-vissza. Volt velem egy régi debreceni szurker, aki felvilágosította a magyar valóságról. A végén csak ennyit mondott a német: „Hát, ha ennyire jó a focitok!” Erre összenéztünk a debreceni gyerekkel és mosolyogtunk, pedig magunkban inkább sírtunk.

A végére még egy érdekesség: december 13-án játszik otthon az Augsburg a Bayern Münchennel. Mondom a pénztárosnak, hogy szeretnék jegyet a Bayern elleni meccsre. Úgy nézett rám, mintha a Holdról jöttem volna. Azt mondja: „Uram, már szeptemberben elfogytak a jegyek”. Ezt lehetett kiolvasni a szeméből: Ember tisztában vagy vele, hol vagy? Búcsúzóul mondta, hogy erre sokkal előbb kellett volna gondolni és jövőre majd vegyek bérletet. Egy jó bérlet viszont kb. 300.000 Ft körüli euróba kerül.

Köszönjük Tomi! Várjuk a következő beszámolót!

Arra kérjük külföldön élő, vagy külföldre meccsre járó szurkolótársainkat, hogy küldjenek ők is a Tomiéhoz hasonló beszámolókat, amiket az info@amigeleken.hu e-mail címre várunk.